Az általános jellemzők után hasonlítsuk össze az innovációvezérelt vállalati kört az azonos ágazatban működő többi társas vállalkozással (táblázat). Mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban az innovációvezérelt vállalatok kiemelt gazdasági mutatói jócskán meghaladják az azonos szektorban termelő vállalkozások teljesítményét. Az innovációvezérelt vállalatok munkaerő-termelékenysége úgy magasabb a hagyományos vállalkozások esetében regisztrálthoz képest, hogy alkalmazotti létszámuk és előállított hozzáadott értékük is többszöröse volt a hasonló méretű, azonos ágazatban működő tradicionális vállalatokénak. Az ábrával összhangban az tapasztalható, hogy az innovációvezérelt vállalkozások beruházás­igénye, valamint a pótló és fejlesztő beruházásai együtt a mezőgazdaságban 2,5 (35,6 millió forint), az élelmiszeriparban 5-szöröse (39,1 millió forint) volt az innovációvezérelt vállalatok nélkül meghatározott szektor-mediánnak.

Az előző évtizedben az éves átlagos reál árbevétel-növekedés az innovációvezérelt vállalatok esetében kiemelkedően magas volt, ami jól tükrözi az innovációk gazdasági előnyeit (táblázat). A mezőgazdaságban az innovációvezérelt vállalatok éves átlagos reál árbevétel-növekedése 25 százalék volt, míg a hagyományos vállalkozások mindössze 1,7 százalékos átlagos árbevétel-növekedést értek el. Az élelmiszeriparban ez az arány még szembetűnőbb: az innovációvezérelt vállalatok átlagosan 31,7 százalékkal, ezzel szemben a hagyományos vállalkozások 3,2 százalékkal növelték évente reál árbevételüket. Az innovációvezérelt vállalatok magasabb árbevétel-növekedése arra vezethető vissza, hogy az innovációt célzó fejlesztő beruházások növelik a termelékenységet és hatékonyságot azáltal, ami közvetlenül hozzájárul a bevételek növekedéséhez. Az új technológiák, fejlett termelési infrastruktúrák alkalmazása lehetővé teszi számukra, hogy gyorsabban és költséghatékonyabban termeljenek, ami versenyelőnyt biztosít számukra a szegmensükben belföldön és külföldön egyaránt.

Mint láthattuk, hogy egy gazda, egy termelő akkor lesz a nagy hatású, szűk innovációvezérelt vállalkozáscsoport tagja, ha nemcsak újító szándékú, de – üzleti szempontból is – sikeres gazdálkodó.

Az innovációvezérelt vállalatok jobban kihasználják a piaci lehetőségeket és gyorsabban alkalmazkodnak a változó körülményekhez. Az innovációk révén ezek a vállalatok képesek új termékeket és szolgáltatásokat bevezetni, amelyek megfelelnek a folyamatosan változó fogyasztói igényeknek és piaci trendeknek. Az ilyen vállalkozások nemcsak magasabb alkalmazotti létszámmal és hatásfokkal termelnek, hanem jelentős mértékben hozzájárulnak a helyi és a külpiaci verseny fokozásához is. Az elemzésben bemutatott vállalkozások magasabb átlagéletkora részben azt is indikálja, hogy az innovációra alapozott növekedési stratégia lehetőséget teremt a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások számára, hogy hosszú távon is fenntartható és jövedelmező működést biztosítsanak. Másfelől, az innovációvezérelt vállalatok magasabb árbevétel-növekedése hangsúlyosan érzékeltette az innovációk gazdasági előnyeit.

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számára kulcsfontosságú, hogy lépést tartson ezekkel a változásokkal, és kihasználja a helyi ökoszisztémákban formálódó innováció nyújtotta lehetőségeket. Az ilyen vállalkozások támogatása és fejlesztése nemcsak a gazdasági növekedést segíti elő, hanem hozzájárul a vidéki térségek fejlődéséhez, illetve a jólét felzárkózásához is. Az innovációvezérelt vállalkozások a mezőgazdaság és az élelmiszeripar olyan motorjai lehetnek, amelyek képesek új, eredményes utakat nyitni a fenntartható és versenyképes gazdálkodás felé. Az ilyen vállalkozások támogatása és fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar sikeresen helytálljon a jelentkező kihívásokkal szemben.

Szoboszlai Mihály
Magyar Nemzeti Bank