Ennek érdekében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem bőszénfai Szarvasfarmja és a magyarországi Savory Központ munkatársai Szemléletváltás a legeltetéses állattenyésztésben címmel tartottak szakmai előadásokat szeptember 28-án a KÁN Egyetemi Napokon. 

Dr. Kovács Gergő Péter, a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézet igazgató-helyettese a növénytermesztés és az állattenyésztés gazdaságokban való elkülönülésének negatív hatásaira hívta fel a figyelmet, szerinte a kettő újraegyesülése nélkül az állattartás képtelen lesz a klímaváltozáshoz alkalmazkodni.

Tendenciafordulatra egy darabig továbbra sem számíthatunk, már olyan területeken is szántóföldi növénytermesztés zajlik, ahol a rossz termőtalaj miatt korábban állatokat tartottak. És ha már ez a tendenciózusság rövid távon biztosan így marad, akkor legalább a növénytermesztők törekedjenek a regeneratív szemléletmódot előtérbe helyezni. Ebben kulcsszerepet játszik a vetésforgóknak a betartása, talajtakaró, zöldtrágya-növények bevonása a szántóföldi növénytermesztésbe, a forgatásos talajművelés helyett a kultivátoros művelés preferálása, valamint a növénykultúrák mozaikos vetésének kialakítása a területen stb. Ezek alkalmazása nélkül kizsigerelt talajainkban az eróziós folyamatok felerősödnek, a biodiverzitásról, így számos növény- és állatfaj megmaradásáról pedig nyugodt szívvel lemondhatunk.

Schumicky Péter növényorvos, a Talajreform munkatársa a talajtakaró növények alkalmazásának fontosságára hívta fel az érdeklődők figyelmét.

Nem utolsósorban pedig felhasználják a napenergiát, fotoszintetizálnak, tápanyagot juttatnak a földbe, így amikor nincs kultúrnövény a területen, a takarónövények védik a földet az időjárás szélsőséges elemei ellen. Segítenek védekezni a szél- és vízerózióval szemben, javítják a talaj szerkezetét és ezáltal a vízbefogadó-képességét. – A legfontosabb azonban az, hogy élő, növényi gyökérzet van a talajban, ami táplálja a talaj élővilágát. A növények gyökérváladékok segítségével biztosítanak tápanyagot, felvehető cukrokat a mikroorganizmusok számára, amik cserébe felvehetővé teszik a talajban lévő tápanyagot a növény számára, így a földben fennmarad a természetes táplálékkörforgás. A művelés hatására ezt a természetes ciklust viszont folyamatosan megtörjük – összegezte a szakember.

Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban a holisztikus szemléletű legelőterületek regenerálása már jó ideje ismert és bevett gyakorlat, ezt a módszert alkalmazza gazdálkodásában Lengyel Zoltán, a magyarországi Savory Központ vezetője, az Agroökológiai Hálózat elnökségi tagja a hazai holisztikus menedzsment akkreditált oktatójaként. E megközelítés szerint

Ezeknek az információknak a birtokában holisztikus menedzsmentre alapuló döntéseket hozhatunk például kaszáláskor vagy legeltetésben, aminek eredményeképpen javítani tudjuk területünk ökoszisztémáját. Minél jobban bánunk a gyeppel, annál stabilabb lesz az ökoszisztémája, ezáltal alkalmazkodóbb lesz az időjárási körülményekhez, szélsőségekhez. Minél egészségesebb füvet esznek az állataink, annál egészségesebbek lesznek azok is, és így mi, fogyasztók is – foglalta össze a holisztikus menedzsment lényegét a szakember.