Idén is a HungaroGreen kertészeti kiállítás szakmai napjára szervezte meg őszi konferenciáját a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete. A szigetszentmiklósi rendezvényen a díszfaiskolai termesztőket, zöldfelület-gazdálkodókat, tájépítészeket, kerttervezőket leginkább érdeklő témákról tartottak előadásokat a felkért szakemberek. A szervezet elnöke a díszkertészet genetikai alapjainak szükséges fejlesztéséről beszélt és rámutatott annak irányaira. díszkertész
A résztvevők köszöntése után Orlóci László hangsúlyozta a szakmai fórumok jelentőségét, ahol eszmét, tapasztalatot, információt cserélhetnek a díszkertészek az őket érintő kihívásokról, köztük az úgynevezett zöld fordulatról.
A kedvezőtlen hatások ellensúlyozására adható egyik válasz a települések zöldítése, magas biológiai értékű korszerű növényanyag alkalmazásával.
Éppen ezért vált a díszkertész ágazat húzó, stratégiai szakterületévé már korábban is a zöldfelület-gazdálkodás, a tevékenységét azonban nem koronázhatja siker, ha nem áll rendelkezésére változatos és klímatűrő növényanyag.
Az új építésügyi szabályzás, valamint az EU környezetvédelmi előírásai – a közegészségügyi kockázatra is tekintettel – célként határozzák meg települési zöldítés során alkalmazásra kerülő növényanyag minőségi és mennyiségi elvárásait.
Adott fajta értékét a szaporítóanyag minősége és egészsége mellett a genetikai háttere határozza meg. Az a cél, hogy a városi zöldfelületek új telepítései minél nagyobb arányban magas biológiai értékű szaporítóanyagok felhasználásával létesüljenek. Az elnök felvetette, törekedni kellene a dísznövény szaporítóanyagok tanúsítvánnyal való ellátására, a szabványosítás rendezésére, és arra, hogy minél több tesztelt szaporítóanyag váljon hozzáférhetővé a termelő faiskolák számára. Majd ezzel kapcsolatban hozzátette, a termesztésben lévő fajták egy részéből nincs megfelelő mennyiségű és a felhasználói igényeket kielégítő szaporítóanyag.
Konzervatív fajtahasználat jellemző Magyarországra. A legtöbb településen, régióban döntően az eddig bevált, megszokott fajtákat termesztik és ültetik, ám mindenképpen érdemes megfigyelni, miként viselkednek, melyek állják meg a helyüket a változó körülmények között.
Különös figyelmet kell fordítani a nagy értékű, matuzsálemi kort megélt, így vélhetően elfogadható klímaválaszt adó tájegyedek nyilvántartásba vételére és reprodukciójára. Szükségesnek nevezte az elnök olyan új dísznövényklónok és -fajták előállítását, amelyek a jelenkori kihívásoknak jobban megfelelnek. Az új fajták azonban csak akkor lehetnek sikeresek, ha a termesztésükhöz szükséges technológiai váltás is megtörténik.
