A világon már rengeteg minierdőt telepítettek az őshonos erdők helyreállítása, élőhelyteremtés és a mikroklíma javítása érdekében.
Azóta létesült még a Boráros téren, az Andor utcában, a Zsigmond téren, Soroksáron, Budafokon, a Lenhossék utcában, a Nehru parton a Bálna szomszédságában, legutóbb pedig Rákosmentén.
Nevét Miyawaki Akira japán növényökológusról kapta. A módszer lényege, hogy egy kis, akár csak tíz négyzetméteres területen, ültessünk négyzetméterenként 3 db minél többféle az őshonos vegetációból kiválasztott fa- és cserjefajt véletlenszerű elrendezésben. A sűrű ültetés miatt a növények igyekeznek minél gyorsabban nőni, hogy versenytársaikat megelőzzék, így évtizedek helyett, csupán pár év elegendő ahhoz, hogy elérjék azt a magasságot és fejlettséget, amitől már erdőkinézete lesz.
Telepítés előtt a földet érdemes megvizsgálni, hogy szükséges-e talajcsere, vagy elegendő egy alapos előkészítés, trágyázás. Érdemes konténeres erdészeti facsemetét beszerezni, mert ép gyökérzetük rövidebb idő alatt jut el a talaj alsóbb rétegeibe, mint a földlabdás anyagé.
Budapesten a FŐKERT a következő fafajokat alkalmazza: kocsányos és a kocsánytalan tölgy, mezei és a korai juhar, berkenye, gyertyán, vadkörte, vénic szil, virágos kőris, vadalma, sajmeggy, egybibés galagonya. Cserjék közül telepítettek közönséges fagyalt, csíkos kecskerágót, kökényt, húsos somot, cserszömörcét, mogyorót, vadrózsát.
Ültetéskor fontos az alapos beöntözés, majd mulcsozás, mely védi a talajt a kiszáradástól, segíti a gyomok visszaszorítását és bomlásával tápanyagot biztosít a növényeknek. Az első évben a vegetációs időszakban szükség van gyomtalanításra, és legalább háromhetente öntözni kell a növényeket, a második évben már csak a nyári aszályos időszakban.
Ebben az időszakban a növények körülbelül 5 százaléka elhal, viszont a többi megered, és évente kb. 1 métert nő.
Hatásos eszköz a klímaváltozás ellen, árnyékot ad, hűt, párásít, megköti a port, megfogja a csapadékot valamint lég- és zajszűrő képességgel is bír, buja burjánzásával pedig segít a városi embernek visszakapcsolódni a természethez.
A tapasztalat azt mutatja, hogy ezekkel az erdőkkel húsz-harminc év alatt alakulnak ki olyan ökoszisztémák, melyek a természetes erdőtársulások esetében nagyjából hatvan-hetven év alatt jönnének létre. Európai viszonylatban még nincsenek tapasztalatok, hogy hosszú távon mire számíthatunk a minierdőkkel kapcsolatban. Fejlődésük jelentősen eltér a normál erdőkétől, a reális életkoruk hatvan év lehet.
Ez is érdekelheti: