0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. január 26.

Japánkert tervezői szemmel

A KMASZC Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikumban idén is megrendezték a japánkerti napot.

A japán kultúrához kapcsolódó szakmai előadások sorában Dani Zoltán kerttervező tapasztalatait is meghallgathattuk. A szakember húsz éve épít japánkerteket, és részt vett a zuglói iskola japánkertjének felújításában is. Előadásában rengeteg diával kísérve mutatta be az érdeklődőknek a japánkerti stílusokat, beszélt a japán kertészeti hagyományokról és azok alkalmazásáról a hazai kerttervezésben.

japánkert
Paradicsomi vizes kert (Hejan Jingu)

Cseresznyevirágzás idején

A rendezvény tízéves múltra tekint vissza, tisztelgés a japán kultúra és hagyományok előtt.

A cseresznyevirágzáshoz, a sakura ünnephez kapcsolódik, így minden évben áprilisban kerül rá sor.

Az érdeklődők a témához kapcsolódó szakmai előadásokon és programokon vehetnek részt, emellett megismerhetik az iskola hagyományait a Varga Márton Múzeumon keresztül, a japánkertet pedig szakvezetéssel járhatják be. A japánkerti napon minden évben részt vesz az ázsiai ország magyarországi nagykövete is.


A kertkultúra Kínából érkezett Japánba. A kínaiak hite szerint az istenek a tengeren, szigeteken élnek, ezért paradicsomi kerteket építettek, hogy odacsábítsák őket. Ezeknek a kerteknek a fő eleme a víz, mely több formában is megjelenik: vízesés, patak, tó szigetekkel gazdagítva.

Az idők során három kertstílus alakult ki: a paradicsomi vizes kertek (784–1185, például a Hejan Jingu kert Kiotóban), a meditációs szárazkertek (118–1333, például a Roan-ji kert Kiotóban), és a teakertek (1333–1573, például az Adachi Múzeum teakertje).

A kínai és japán kertek között a legmarkánsabb különbség, hogy az előzőekben mészkövet, az utóbbiakban pedig vulkanikus köveket használnak.

szárazkert
Szárazkert (Roan-ji)
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: