0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Mégsem véletlenül részegednek le az állatok?

Számos anekdota kering arról, hogy a vadonélő állatok a megerjedt gyümölcsök fogyasztása után úgy viselkedtek, mintha részegek lennének. Gondoljunk csak a régi klasszikus film, a Sivatagi Show egyik ikonikus jelenetére.

A tudományos álláspont szerint ezek az esetek azonban ritkák, és csak a véletlen művei. Azonban ökológusok most megkérdőjelezik ezt az állítást a Trends in Ecology & Evolution című szaklapban megjelent cikkükben. Érveik szerint az etanol természetes módon jelen van minden ökoszisztémában, emiatt a legtöbb gyümölcs- és nektárevő állat rendszeresen fogyasztja.

„Kezdünk eltávolodni attól az antropocentrikus nézettől, miszerint az etanol egy olyan dolog, amit csak az ember használ” – idézi a Phys.org Kimberley Hockings-t, az Exeteri Egyetem viselkedésökológusát.

„Sokkal nagyobb mennyiségben fordul elő a természetben, mint azt korábban gondoltuk, és a legtöbb állat, amely cukros gyümölcsöt eszik, valamilyen szinten az etanollal is kapcsolatba kerül.”
majom etanol gyümölcs erjedés
Illusztráció
Fotó: Pavan Prasad, Pixabay

Az etanol először körülbelül 100 millió évvel ezelőtt vált bőségessé, amikor a virágos növények elkezdtek cukros nektárt termelni, valamint gyümölcsöket teremni. Ezeket már az élesztőgombák képesek voltak erjeszteni. Ma már szinte minden ökoszisztémában jelen van a természetben, bár eltérő mennyiségben. A trópusi égövben például egész évben hozzáférhető, szemben a mérsékelt égövi régiókkal.

Mégse véletlen fogyasztják?

A természetben megerjedt gyümölcsök általában csupán 1-2 százaléknyi alkoholtartalmat érnek el, azonban Panamában a túlérett pálmafélékben ez akár 10,2 százalék is lehet.

Az állatok már azelőtt rendelkeztek az etanol bontásához szükséges génekkel, hogy az élesztőgombák egyáltalán elkezdték volna azt termelni. Bizonyítékok vannak arra, hogy az evolúció finomhangolta ezt a képességet a gyümölcsöt és nektárt fogyasztó emlősök és madarak számára. Különösen a főemlősök és a mókuscickányok alkalmazkodtak az etanol hatékony lebontásához.

„Ökológiai szempontból nem előnyös részegen mászkálni a fákon, vagy éjszaka ragadozókkal körülvéve botorkálni. Ez a recept arra, hogy a génjeink ne öröklődjenek tovább”

– mutatott rá Matthew Carrigan, a Central Florida Főiskola molekuláris ökológusa és a tanulmány vezető szerzője.

Az állatok azonban az emberek ellentétei: míg mi le akarunk részegedni, de nincs szükségünk a kalóriákra, az állatok esetében ez pont fordítva van. Az azonban egyelőre nem világos, hogy az állatok kifejezetten az etanolt akarják-e fogyasztani, vagy véletlen kerül a szervezetükbe az erjedt gyümölcsökkel. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megértsük ezeknek az élőlényeknek a fiziológiájára és evolúciójára gyakorolt hatását.

denevér nektár etanol erjedés
Illusztráció
Fotó: Zdeněk Macháček, Unsplash

Az etanol mint gyógyszer?

A kutatók szerint azonban az etanol fogyasztása számos előnnyel járhat a vadon élő állatok számára. Mindenekelőtt kalóriaforrást jelent, és az erjedés során keletkező szagok elvezethetik az állatokat a táplálékforrásokhoz. Azonban kutatók szerint nem valószínű, hogy az állatok magát az etanolt érzékelnék.

Az etanolnak gyógyászati haszna is lehet: a gyümölcslegyek szándékosan rakják petéiket etanolt tartalmazó anyagba, ami megvédi azokat a parazitáktól. A gyümölcslégylárvák esetében is megfigyelték, hogy ha darazsak parazitálják őket, növelik az etanolfogyasztást.

„A kognitív oldalon olyan elképzelések merültek fel, hogy az etanol beindíthatja az endorfin- és dopaminrendszert, ami a nyugtató hatással bír, ez pedig a szociális viselkedésre lehet jó hatással” – mondja Anna Bowland, az Exeteri Egyetem viselkedésökológusa. „Ahhoz, hogy ezt tesztelni tudjuk, valóban tudnunk kell, hogy az etanol a vadonban is ilyen fiziológiai hatást vált-e ki.”

Sok megválaszolatlan kérdés van az állatok etanolfogyasztásával kapcsolatban. Jövőbeni kutatásaik során a csapat azt tervezi, hogy megvizsgálja ennek viselkedési és szociális következményeit főemlősöknél, és behatóbban tanulmányozza az alkohol anyagcseréjében részt vevő enzimeket.

Ez is érdekelheti:

Forrás: Phys.org

Magazin ajánló: