0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. április 22.

„A tehenészek élete sem csak játék és mese”

Számtalanszor találkozok azzal a jelenséggel, hogy tejtermelő kisgazdaságok sorra kerülnek felszámolásra a kilátástalan helyzet miatt, az emberek, úgymond, belefáradnak a termelésbe.

Az ágazat jó néhány előnnyel és hátránnyal is rendelkezik. Ám a gazdálkodás korántsem egyszerű feladat, melyet a következőkben alapos gazdasági számításokkal is alá fogok támasztani, mert a „tehenészek élete sem csak játék és mese”.

A szarvasmarha-állomány hasznosítási irány szerinti megoszlása alapján a legnagyobb részhányadot a tejhasznosítású egyedek teszik ki, részarányuk 77%.

A tejtermelés vállalatgazdasági előnyei: a tömegtakarmányok hasznosítása, a szervestrágya-termelés, a folyamatos árbevétel, a jól gépesíthető technológia – ugyanitt számolnunk kell kisgazdaság esetén a megtérüléssel, hogy egyáltalán megéri-e a beruházás hosszú távon – és mindemellett a folyamatos foglalkoztatás. Hátrányai: a jelentős befektetett forgóeszköz és -igény – itt fontos kiemelni a speciális eszközigényt is, mely más ágazatban nem alkalmazható, mint például a fejőgép –, a takarmánytermőterület­-igény, a nagy generációs intervallum és a hosszú megtérülési idő – az üszők első ellését kétéves koruk utánra ajánlott tervezni, ügyelve arra, hogy ne pont kétévesen történjen, mivel akkor a fogváltás is megviseli őket.

tejtermelő kisgazdaságok borjú szarvasmarha
Mia – mert az ilyen pillanatokért megéri
Fotó: Szilágyi Szabina

A gyakori piaci zavarok (a másfél évvel ezelőtti magas bolti árak hatására keresettebbé váltak a kistermelői termékek, ám a jelenleg fennálló alacsony bolti árak mellett kevesebben választják a drágább, magasabb minőségű kézműves termékeket, ezt nevezzük árérzékeny vásárlói viselkedésnek), az alacsony jövedelmezőség és a jelentős munkaerőigény szintén a tejtermelő szarvasmarhatartás árnyoldalához tartozó tények.

tejtermelő kisgazdaság sajt kézműves kistermelő díj elismerés
Az elismerések sokat jelentenek a gazdának és a gazdaságnak is
Fotó: Szilágyi Szabina
A tejtermelőszarvasmarha-ágazat gazdasági nehézségei és azok megoldásai nagyüzemi és kisgazdasági szinteken különböznek.

Jelen esetben – gyakorlati tevékenységemből kiindulva – egy tejtermelő szarvasmarhatartással foglalkozó családi kisgazdaságot terveztünk dr. Horváth Józseffel, témavezetőmmel. A kalkuláció során számításba vettük a kisgazdaságok sajátosságait, a gazdaság teljes gazdasági tervét felállítottuk, figyelembe véve az összes kiadást és bevételt. A számításainkból kimutattuk, hogyan alakulnak a különböző gazdasági mutatók egy háromfős családi gazdaságban. A projektben a magyartarka állatállomány 15 tehénből és azok szaporulatából áll. Fő bevételi forrás a nyerstej eladása. A takarmányárakat a 2023-as esztendő dél-alföldi régióban tapasztalt szabadpiaci árak alapján határoztuk meg. Az összes – gazdasági kalkulációban szerepet játszó – tényező tarifáját hasonlóképp állapítottuk meg. A tej értékesítési áránál – a KSH honlapján is olvasható 2023-as adat mintájára – 176 Ft/l egységet alkalmaztuk.

A gazdasági modell egyértelműen kimutatta, hogy a 176 Ft/l tejátvételi ár mellett az ágazat deficites. A nyerstej előállításának önköltsége 218,9 Ft/l, vagyis ennyi költsége van összesen egy liter nyerstej megtermelésének.

A számítás során kiderült, a felsorolt termelési paraméterek mellett éves szinten – 5 118 000 Ft nettó jövedelemmel rendelkezik a gazdaság. Így már egyáltalán nem meglepő, hogy többen inkább felszámolják tejtermelő szarvasmarhával foglalkozó kisgazdaságukat.

Amikor nehéz, akkor sem szabad feladni,csak mosolyogni.
Amikor nehéz, akkor sem szabad feladni, csak mosolyogni
Fotó: Szilágyi Szabina

Az ágazat alacsony jövedelmezősége további kutatásokra ad okot, megvizsgálva, hogy miként lehet az ágazati bevételt növelni az adott termelési paraméterek mellett. A hozzáadott érték növelésében és újfajta értékesítési csatornák felkutatásában látjuk a megoldást a jövőre nézve, a hosszú távú fenntarthatóság érdekében.

Az ütemtervben megváltoztattuk a tej árát 176 Ft/l-ről 350 Ft/l-re, ami már biztató eredményt hozott: az éves nettó jövedelem 10 498 000 Ft-ra emelkedett. Illetve nem mellékes az sem, hogy ez a nettó jövedelem egy háromfős családra értendő, tehát nagyjából 3 500 000 Ft/fő/év, mely durván 290 000 Ft havi fizetésnek felel meg. Ám itt

fontos kiemelni, hogy ilyen tejárral nehéz felvásárlópiacot találni ekkora mennyiségű házitejhez, mivel a lakosságnak csak kis hányada részesíti előnyben a dobozos tejjel szemben. Tehát gyakorlati megvalósítása korántsem egyszerű.

A későbbiekben részletes tervezetet fogunk készíteni, miként befolyásolja a jövedelmezőséget a tej feldolgozása utáni értékesítés, vagyis a hozzáadott érték növelése. Kutatásunk elsődleges célja feltárni azokat a megoldási lehetőségeket, melyek gyakorlati alkalmazásával jövedelmezőbbé válhatnának a tejtermelő kisgazdaságok. Ennek konkrét eredményeiről egy későbbi cikkben fogok majd beszámolni.

Amikor megfogalmazódott bennem a sajtműhely megépítésének gondolata, nem elsősorban a meggazdagodás gondolata lebegett a szemem előtt, sokkal inkább az állatok szeretete, mert örömmel tölt el a körülöttük, velük lévő munka, a róluk való gondoskodás és a közösen eltöltött idő. Időközben nagyon megszerettem a sajtkészítést, és a sok pozitív visszajelzés is fellelkesített. Ám ha a gazdasági oldalát nézem a helyzetnek, ”más a leány fekvése”, ezért is szoktam mondani: „Ha nem szeretném, már rég nem csinálnám”.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: