0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. december 3.

Ezért olyan színesek a papagájok

Szinte nincs is olyan ember a világon, aki a papagájokról ne a színes tollaikra asszociálna rögtön. Azonban most először sikerült magyarázatot találni arra, mi okozza ezt változatosságot a madarak eme csoportjánál.

A papagájok több szempontból is különlegesek, beleértve azt is, hogy milyen sokféle színnel rendelkeznek – mutatott rá Simon Yung Wa Sin, a Hong Kongi (HKU) Egyetem professzora. A látványos külső mögött pedig egyedi mechanizmus rejlik, idézte Dr. Roberto Arbore-t, a portugál BIOPOLIS-CIBIO kutatócsoport tagját a Phys.org.

Ugyan más madaraknál is előfordulnak a sárga és piros tollak, a papagájok ehhez egyedi módot fejlesztettek ki: az úgynevezett psittacofulvin pigmenteket.

Ez a görög „psittakós”, azaz papagáj és a latin fulvus, azaz pirosas-sárga. A papagájok ezeket kombinálják a többi pigmentekkel, és így hozzák létre az élénk sárga, piros, zöld színeket.

psittacofulvin pigment szín papagáj fehérderekú lóri
A kutatás egyik modellje a fehérderekú lóri volt
Fotó: james – CC BY-SA 2.0

Korábban ez azonban nem volt egyértelmű. A kutatóknak sikerült kideríteni, hogy a papagájfajok nagyrészénél megjelenő sárga és piros tollak két speciális pigmenthez köthetők, melyek semelyik más madárfaj esetében nincsenek jelen.

Bár a szakirodalomban voltak utalások a psittacofulvinok kétféle kémiai változatának létezésére,ezt a kutatók nehezen tudták elhinni, hiába utaltak erre az eredmények. A genetikai adatokat elemezve azonban már könnyebb volt az értelmezés, mutatott rá Dr. Jindřich Brejcha, a prágai Károly Egyetem Természettudományi Karának munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.

A jelenség megértéséhez a tudósok egy olyan fajra összpontosítottak, amely vörös vagy sárga színváltozattal is rendelkezik a természetben. Ez a jelenség ugyanis rendkívül ritka.

Mitől függ, hogy sárga vagy vörös psittacofulvin van a tollakban?

A fehérderekú lóri (Pseudeos fuscata) Új-Guinea dzsungeleiben őshonos. A kutatóknak azonban szerencséjük volt, ugyanis hitelesített tenyésztők segítettek nekik mintákat szerezni a faj színeinek genetikai vizsgálatához. Megállapították, hogy a lórik színeit egyetlen fehérje szabályozza: az aldehid-dehidrogenáz (vagy ALDH) egy típusa. Ez a fehérje a magasabb rendű élőlények méregtelenítésében veszt rész – például az emberek májában az alkohol lebontásáért felel.

A rózsásfejű törpepapagáj esetében is a méregtelenítésért felelős fehérje a kapcsoló a sárga és a piros szín között
Fotó: Sara Castellano Frutos, Pixabay
A papagájok tollai úgymond „kölcsönveszik” ezt a fehérjét, és a vörös psittacofulvint sárgává alakítják

– magyarázta a jelenséget Dr. Soraia Barbosa, a BIOPOLIS-CIBIO kutatója. Minél aktívabb ez a fehérje, annál kevésbé lesz intenzív a vörös szín.

A kutatók más papagájfajnál is megvizsgálták a színek működését. A rózsásfejű törpepapagáj (Agapornis roseicollis) esetében is azt találták, hogy a sárga psittacofulvin pigmenteket tartalmazó tollakban magas az aldehid-dehidrogenáz gén kifejeződése, míg a vörös esetében nem.

Az eredmények megerősítéséhez azonban élesztőgombákat is bevetettek. A genetikailag módosított élesztőbe a papagájok színeit szabályozó géneket „ültettek”. Itt is kimutatható volt, hogy az aldehid-dehidrogenáz enzim jelenlétében sárga pigmentek jelennek meg. Ezzel pedig

a világon elsőként bizonyították, hogy a méregtelenítéshez használt enzimet használják a papagájok a piros és sárga színek közötti „kapcsolóként”.
Forrás: Phys.org

Magazin ajánló: