A talaj óriási értéket képvisel a mezőgazdaságban, – így a borászat szempontjából is – mivel a hatékony növénytermesztés záloga lehet, ha szó szerint mélyre ásunk és mind szerkezetileg, mind összetétel szempontjából megvizsgáljuk azt, ami a talpunk alatt van.
Hazánk termőhelyeinek karakterisztikája, egyúttal nagy előnye a talajtípusok és talajféleségek rendkívüli sokszínűsége, ami akár már egy borvidéken belül, a dűlők között is változatos lehet. Arról, hogy miben segítik a megfigyelések a borászok munkáját és a mik a szegmens fő nehézségei, Molnár Ákossal, a HNT elnökségi tagjával beszélgettünk az MMG DIREKT stúdiójában.
A szakértő szerint egy adott talaj vízháztartásának és tápanyagszolgáltatási-képességeinek megismerése nagyban hozzájárul a megfelelő fajta- és alanyválasztásra vonatkozó döntések meghozatalához. Ez a tudás növeli a gazdák munkájának hatékonyságát és biztosítja a jó minőségű termés realizálását.
A két szervezet közös rendezvénysorozatának helyszíneiül 2024-ben eredetileg 11 borvidék 11 borászatát – egyebek mellett a szekszárdi Vesztergombi Pincét; a dunaszentmiklósi Kősziklás Borászatot és a győrújbaráti Babarczi Szőlőbirtok és Pincét – jelölték ki, melyekből tíz esetben a rossz időjárás ellenére is megtartották a szakmai előadásokkal és borkóstolóval egybekötött, pincelátogatással kiegészült programokat.
A kampány központi helyszínén, Szigetcsépen, a Gál Szőlőbirtok és Pincészet ültetvényén Dr. Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a megjelent érdeklődőket. A rendezvényről szóló részletes beszámoló Kertészet és Szőlészet hetilapunk 41. számában olvasható.
Amellett, hogy a talajszelvény-feltárás során a szektor szakértői messzemenő következtetéseket képesek levonni a vizsgált területről, előre vetítve a jövőre vonatkozó lehetséges termelési stratégiát, van számos olyan jelenség, melyek a kevésbé szakavatott szemek számára is egyértelműen azt üzenik:
A rendkívül szeszélyes időjárás, ami idén nyáron először hosszú heteken át tartó aszályt, majd óriási esőzéseket eredményezett és a dinamikusan, szinte hétről hétre alakuló fogyasztói preferenciák nagy feladat elé állítják a gazdákat, mivel a szőlőültetvények telepítése több évtizedre szól.
Molnár Ákos a következőképpen értékelte a több irányból érkező kihívásokat:
– A klímaváltozás nem egy egyirányú folyamatsorozat. A szélsőségek száma, gyakorisága folyamatosan emelkedik. A meleg tavaszok miatt nagyon hamar fakad a szőlő, korán kezdi a vegetációt, viszont emiatt a fagyok szempontjából a növény esendőbbé vált. Sajnos a késői fagyok újabban most már éves rendszerességgel veszélyeztetik a szőlőket. Emellett, a hosszú ideig tartó nagy forróság már a szőlő élettani optimumán túl van, ami szárazsággal párosul.
A lehulló csapadék éves összes mennyiséget tekintve talán még a megfelelő zónában van, de annak az eloszlása rendkívül rossz. Ezek a tényezőket nagyon nehéz közös platformra hozni. Ugyanakkor, hogy ne csak a kihívásokról beszéljek, a lehetőségeket is szeretném megemlíteni. A klímaváltozással a mediterrán térség olyannyira felmelegszik, hogy ott egyre nagyobb kihívás lesz szőlőt termeszteni. A Kárpát-medence éghajlata viszont úgy változik, hogyha az előbb felsorolt problémákon úrrá tudunk lenni, akkor azok új lehetőségeket nyithatnak a magyar szőlőtermesztés és borászat tekintetében.
A dilemmákat ezúttal is pozitív végkicsengéssel zárta: állítása szerint a magyar borászok technológiailag teljesen felkészültek és minden igényre kiváló borokkal tudnak válaszolni.
Az újhullámos italokat illetően – melyek kiemelt fogyasztói célcsoportja a fiatalabb korosztály –, szakmai berkekben a mai napig éles vita folyik arról, hogy az alkoholmentes – vagy minimalizált szesztartalmú – nedűket lehet-e egyáltalán borként definiálni. Vendégünk úgy látja, egyelőre médiavisszhangjuk jóval nagyobb, mint a valós kereslet. Maga az alkoholmentesítés, az alkoholcsökkentés egy nagyon bonyolult eljárás, nagy beruházásigénnyel, rendkívül nagy energiaigénnyel. A berendezések túl nagyok ahhoz, hogy minden pincészet meg tudja magának vásárolni, ráadásul drágák is.
A beszélgetés további részében felmerült, hogy vajon a Z és az alfa generációk részéről mekkora az igény a borászat mélyebb megismerésére. Kíváncsiak voltunk, a szervezetek részéről vajon vannak-e edukációs jellegű törekvések arra irányulóan, hogy ezeket a korosztályokat közelebb hozzák a tudatos borfogyasztáshoz, illetve a szőlőtermesztéshez, borkészítéshez.
Az erre adott válaszért és további hasznos információkért érdemes megnézni a teljes interjút, ami már elérhető a Magyar Mezőgazdaság YouTube csatornáján.
Ajánljuk még:
