Badacsonyban 2020-ban augusztus közepétől, 2021-ben szeptember végétől kezdett nőni az egyedszám (1. ábra), míg a kecskeméti mintákban ezzel ellentétes adatokat kaptunk, ugyanis 2020-ban szeptemberre, míg 2021-ben augusztusra tehető a felszaporodás kezdete (2. ábra).
A kecskeméti csapdázás során a kártevő az erdősávban és főként az őszi időszakban fordult elő a legnagyobb egyedszámban, és fokozatosan csökkent a fogás, ahogyan távolodtunk az erdősávtól. Ez az áttelelés és védekezés szempontjából fontos információ.
Badacsonyban a borászati feldolgozóban a zsendülés-érés időszakában, illetve a szüretkor elsősorban a közönséges ecetmuslica egyedszáma domináns, a szüret befejeztével számuk drasztikusan csökkent. A Drosophila suzukii egyedszáma elenyésző volt.
Kék és fehér fajtákban
A 3-4. ábra adatai mutatják a pettyes- szárnyú muslica hím és nőstény egyedeinek előfordulását Furmint, Piros tramini fehér-, és Cabernet sauvignon, Kadarka kékszőlő-fajtákon, illetve az erdősávban és a borászati feldolgozóban. Látható, hogy a Furmint fajtánál 2021-ben a Drosophila suzukii nőstény és hím egyedek aránya 1:1, 2020-ban pedig 2:1 volt a nőstények javára. A Cabernet sauvignon fajtánál mindkét évben közel azonos arányt tapasztaltunk a nőstények és a hímek között. Hasonló eredményt kaptunk a Piros tramini és a Kadarka fajta esetében is.
Nem tudunk egyértelmű kijelentést tenni arra vonatkozóan, hogy a Drosophila suzukii a kékszőlő-fajtákat részesíti előnyben, mert 2020-ban mindkét vizsgálati területen a fehérszőlő-fajtán, míg 2021-ben a kékszőlő-fajtán fogtunk nagyobb egyedszámot.
2021-ben lényegesen kevesebb egyedfogás volt, mint 2020-ban, amit az aszály miatt kialakult alacsony páratartalommal magyarázhatunk.
A kártevő populációdinamikájában döntő szerepet játszik a vegetációs időszakok időjárása, ami a mi megfigyeléseinkben is igazolódik. Az őszi felszaporodás a hőmérséklet csökkenésével és a páratartalom emelkedésével együtt nő, míg a nyári aszályos időben nem található állat a csapdákban. A fertőzési nyomás első jeleit a tenyészidő során a korai gyümölcskultúrákban mért csapdázási és fertőzési számok (különösen a peték lerakása) adják. A gyümölcsösökben előforduló fertőzés azonban nem feltétlenül eredményez kárt a szőlőben, az eltérő érési idők miatt.
Egyes kutatások szerint a szőlőtermesztésben elsősorban a vörös fajták a Drosophila suzukii fő célpontjai.
Véleményünk szerint a bogyószín mellett a bogyóban levő illatanyag is befolyásolja, hogy a kártevő preferálja-e az adott növényt és megtörténik-e a károsítás. Ennek tisztázására további vizsgálatok szükségesek.
Folyamatosan jelen van
A hosszú távú megfigyelések azt mutatták, hogy a kifejlett pettyesszárnyú muslica egész évben jelen van az ültetvényekben, változó egyedszámban. Télen, kora nyár elejéig csak néhány egyed fordul elő, nyártól (főleg júliustól) az egyedszám jelentősen megnő, és ősszel (szeptember–október) éri el a csúcsot, de ez nem zárja ki azt, hogy decemberben is fogtunk muslicákat és a tavaszi, nyári időszakban az ültetvényekben nem, vagy csak elvétve találtunk egyedeket. A szaporodási arány vagy az egyedszám növekedése elsősorban az éghajlati viszonyoktól és a gazdanövények elérhetőségétől függ. A párás, meleg körülmények és a megfelelő gazdanövények jelenléte rövid időn belül erős, akár tömeges elszaporodáshoz is vezethet. Másrészt a száraz és meleg időjárás (30 °C feletti hőmérséklet) kedvezőtlenül hat a fejlődésükre, és ennek eredménye az alacsonyabb egyedszám.
A fenntartható szőlőtermesztés egyik fő technológiai eleme a biodiverzitás növelése az ültetvényekben és azok környezetében. A sorközi takarónövények és a szegélyterületek növényzete nemcsak a hasznos élő szervezetek számára ad lehetőséget a szaporodáshoz és fennmaradáshoz, hanem egyes károsítóknak is optimális élettér.
A hímek és a nőstények aránya évjárattól függően változik ugyan, de a nőstény egyedek irányában mutat nagyobb eltérést. Az erdősávtól való távolság növekedésével a fogott egyedek száma statisztikailag igazolhatóan csökken. Ez az áttelelés és védekezés szempontjából fontos információ. Az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) viszont az érésben volt jelen nagy egyedszámban az ültetvényben, és a szüret befejeztével száma drasztikusan csökkent.
A bemutatott eredmények részeredmények és tájékoztató jellegűek, a vizsgálatok még nem zárultak le. Ahhoz, hogy pontos védekezési stratégiát tudjunk kidolgozni, szükség van a különböző csapdázási módok, növényvédőszer-hatóanyagok hatékonyságának ismeretére és a pontos védekezési technológia kidolgozására, ami a termesztéstechnikai elemekre is kiterjed.
Németh Krisztina, Németh Csaba
MATE SZBI Kutató Állomása
Kecskemét és Badacsony
Ez is érdekelheti:
