A tárca szívügyének tekinti mind a liba-, mind a kacsatenyésztők sorsát – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Márton-napon.

Magyarországon komoly hagyománya és kultúrája van a víziszárnyas-tartásnak. Nagy István kiemelte, a jó minőségű takarmányon, szigorúan ellenőrzött feltételek között tartott hazai libából és kacsából készült termékek magas biológiai értékkel bírnak, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok, s a táplálkozásban betöltött szerepük megkérdőjelezhetetlen.

A libatermékek iránti kereslet hazánkban elsősorban néhány ünnephez, a karácsonyhoz, a húsvéthoz és a Márton-naphoz köthető, a Márton-napi liba fogyasztása pedig egybeesik az elkészült újbor ünnepével is. Fogyasztásunk jelentős része a vendéglátáson keresztül történik. Egy ember egy évben átlagosan csaknem 1 kilogramm (0,7 kg) libahúst eszik, amelynek növelése érdekében a tárca az elmúlt években több fogyasztásösztönző programot is támogatott.

Az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít a szabályozói és fogyasztói elvárásoknak való megfelelésre is, s azt anyagi és szakmai eszközökkel segíti.

Mindezek mellett a minisztérium a kacsa- és libatartók sikeres működéséhez szükséges szakmai és jogi keretrendszert is megerősíti, amely lehetővé teszi az eredményesebb együttműködést és a kölcsönös előnyökkel járó partneri viszonyok megerősítését. A jövő év elején hatályba lépő törvénymódosítással olyan új szabályozási elemek lépnek életbe, amelyek megerősítik a termelők helyzetét az élelmiszerláncban és elősegítik mind a termelők egymás közötti, mind a termelők és a felvásárlók közötti együttműködést.

A hazai fogyasztáson túl jelentős export árualap is képződik, a baromfihús adja a húsfélék exportárbevételének több mint felét. Az exportorientált ágazat fő célpiacai továbbra is a nyugat-európai uniós tagállamok, elsősorban Franciaország és Németország tartozik a legnagyobb vásárlók közé – tette hozzá.