Hajlamosak vagyunk elfeledkezni róluk, pedig megéri becsben tartani őket, mivel jelenlétük számos jótékony hatással jár: a szobanövények javítják a levegő minőségét, csökkentik a szorongást és hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek a városokban is kapcsolatban maradhassanak a természettel.
Egyre kevesebb időt töltünk a szabadban, inkább választjuk az otthon komfortját vagy egy hangulatos kávézó melegét. A bezártságot – ami főleg az ünnepek után frusztrálóan szokott már hatni – jelentős mértékben enyhíthetik a zöldek.
ÍGY CSINÁLD! sorozatunk műsorvezetője, Mizsei Károly Nagy Z. Róbert, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó kertészeti lapjainak és hírportáljának állandó szerzője révén az elmúlt hónapokban sok olyan új ismerettel gazdagodott a palántázásról, dugványozásról és bokortelepítésről, melyeket a gyakorlatban is kamatoztatni tud az erkélyén kialakított magaságyásában.
A tanítás rögtön egy tévhit megcáfolásával indult: sok hobbikertész télen végzi el ezeket a munkákat a szoba melegében, holott ez korántsem jó döntés. Hiába bírják a szobanövények a benti körülményeket, a megvilágítás időtartama és erőssége alacsony, ezért a fejlődésük leáll. A megfelelő időpont a tavasz vagy a kora ősz. Utóbbi azért lehet indokolt, mivel ha egy növény összeültetés elburjánzik, a betelepítést követően kezelhetetlen lesz. Több olyan faj van, mely november-február között borul színpompába: ezeket kifejezetten ellenjavallt átültetni a virágzás alatt, vagy előtte, vagy utána kell időzíteni az ültetést.
A méret a lényeg!
Az alapvetések közé tartozik, hogy az új cserép mérete legyen arányban a növénnyel. Nem jó, ha nagy kaspóba kerül egy pici növény, de ennek ellenkezője sem előnyös.
A túlöntözés elkerülése végett fontos, hogy az alja mindenképpen legyen lyukas.
Az agyagcserép a porózussága miatt optimális, mivel biztosítja a kipárolgást, szintén védve a túllocsolástól. A speciálisabb típusok közül érdemes kiemelni a keskeny, átlátszó pálmacserepet, amit nem földdel, hanem aprított kéreggel szoktak felölteni. Az epifiták – például az orchideák – esetében találkozni gyakran vele, mivel ezek a trópusokon, a fákon élnek, a gyökerük szabadon van, ezáltal pedig különösképpen igénylik a szellős közeget és a fényt.
Szobanövények és talajügyek
A másik kiemelt szempont a talaj. A növények többsége semleges, enyhén savas kémhatást kedveli. A vízigényes változatoknál alkalmazhatunk tőzeget vagy kókuszrostot, mert ezek jobban tartják a nedvességet, a kaktuszoknál pedig pont ennek ellenkezője a cél, ott jó választás a perlit.
A kaktuszok egyébként a közhiedelemmel ellentétben nem szobanövények: nyáron kint szeretnek lenni, télen viszont érdemes 10 fok alatti hőmérsékletet biztosítani nekik, mivel bent gyorsan megnyúlnak.
