0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Új bor viszi Zala hírét

A Zalai Borút Egyesület elnöke, Martincsevics István szerint a jövő szempontjából az a legfontosabb, hogy a vármegye borai visszakapják régi, háború előtti patinájukat. Az idén jubiláló szervezet ezért is tevékenykedik huszonöt esztendeje.

Az elnökkel az idei évről is szót ejtettünk, mint elmondta, a szőlőtermés megfelelő volt. Kedvezően alakultak a cukorfokok és a savtartalmak, így a borokkal sem lesz gond, azok jók lesznek.

Az idén kedvezően alakult a cukorfok és a savtartalom

– Amikor iskolába jártunk, azt tanították, hogy a bortermelési határ északi szélén fekszik az országunk, mint időjárási zóna.

Ez akkoriban azt is jelentette, hogy a szüret időpontja október végére, közepére esett. Egy ideje ez már nem igaz.

Az időjárás változása, a felmelegedés miatt a betakarítások – minden területen, nem csak a szőlő esetében – jócskán előrejöttek. Sokkal korábban kellett leszedni a szőlőt, a rizlingszilvánit például idén már augusztus közepén szüreteltük. A cukorfok kiváló, a savtartalmak is megfelelőek, igaz, utóbbival Zalában a kötött talaj és az Alpokaljának köszönhető levegő miatt nem szokott gond adódni. Úgy látom, hogy sem minőségileg, sem mennyiségileg nem lesz probléma, az idén megfelelő lesz a termés minden szempontból.

A szőlőtermelésben vannak gondok, melyek mielőbbi megoldásra várnak.

– Az ágazatban az egyik legnagyobb problémát az amerikai kabóca nevű kár­tevő okozza, ami ellen nagyon nehéz a védekezés. Sajnos emiatt egyre több gazda fontolgatja vagy dönt úgy, hogy felhagy a szőlőtermesztéssel. A Zalai Borút Egyesület megalakulásakor a vármegyében mindenkinek volt egy „hegye”, azaz szinte minden család foglalkozott szőlőtermesztéssel és borelőállítással.

Többnyire az önellátás volt a cél. Néhányan követték a borászatban a technológiai fejlődést, ezek alkalmazása az elmúlt évtizedben érezhető minőségi változást hozott. Sajnos sokan kiöregedtek és generációváltás nem történt.

Ez meglátszik a zártkertek állapotán, rengeteg olyan kisparcella van, amit már visszafoglalt a természet. A néhány hektártól 15-20 hektáros területen szőlészkedők a jelenlévő nagyüzemek mellett meghatározó szereplőivé váltak a zalai bortársadalomnak. A borfogyasztásra amúgy van igény. Veszik a folyó borokat, ezek literjét 6-700 forintért kínálják jelenleg. Azt gondolom, hogy ez kevés, de tudom azt is, hogy soha nem fogunk értük annyit kapni, mint amennyit az előállításukba fektettünk. A minőségi nedűk is kelendőek. A tendenciák változnak. Néhány éve például a rozék voltak a csúcson fogyasztás szempontjából, slágerterméknek számítottak. Ma már leáldozóban vannak. Úgy látom, hogy a kulturált borfogyasztásra van igény. A gasztronómiai rendezvényekkel összekötött boros programok népszerűek, biztos vagyok benne, hogy komoly marketingmunka mellett ezek is sokat segíthetnek abban, hogy a zalai nedűk visszakapják a régi, még a háború előtti időszakra jellemző patinájukat.

Erre egyébként minden esély adott, a Zalai Borút Egyesület ennek érdekében dolgozik továbbra is – tette hozzá Martincsevics István elnök.
Ajánljuk még:
Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság

Magazin ajánló: