Pályáját katonai vonalon kezdte, a híres bécsi Theresianumban tanult, majd katonai szolgálatba állt, mígnem egy beadvány miatt, melyben tiszttársaival azt szorgalmazta, hogy a magyar katonaság béke idején itthon állomásozzon, s a vezénylet nyelve magyar legyen, kegyvesztett lett. A magyar nemzet szerencséjére! Györgyöt ugyanis büntetésül Belgiumba helyezték, ám ő inkább lemondva katonai pályájáról hazaköltözött keszthelyi birtokára, s elkezdte a hazai agráriumért, művelődés- és oktatásügyért végzett áldásos tevékenységét. Hozzáfogott az elhanyagolt, adósságoktól terhelt birtok korszerűsítéséhez. 1792-ben nekilátott a barokk kastély átépítésének, Rantz János György uradalmi építész tervei alapján, helyi iparosok közreműködésével. Gazdag könyvtára részére tölgyfa burkolatú, klasszicista stílusú termet tervezett, mely a kastélyban ma az egyedüli helyiség, amely az eredeti, 19. század eleji állapotában pompázik.

Grottás és Theatromos kert

A kastély kacskaringós utakkal behálózott, a korai tájképi kertek stílusában kialakított dendrológiai kertjeinek egyikét a benne felépített mesterséges barlangról Grottás kertnek, a másikat a Sövényszínházról Theatromos kertnek nevezték.

Négy méter magas falait gyertyánból (Carpinus betulus) alakították ki, a színpadot, a nézőteret a páholyokkal, valamint a férfi és női öltözőket egyaránt zöld sövényből formálták. Itt rendezték meg 1817–1819-ben a híres Helikon-ünnepségeket, vendégül látva a Dunántúl legnevesebb költőit, íróit, közgondolkodóit. A résztvevők egy-egy fát is ültettek az ünnep emlékére.

A kertekben a beültetett parcellákat jegyzőkönyvezték, az egyes fafajokat pedig, a diákok okulására, jelfázták. A fás szárú növényeken kívül később gyógy- és haszonnövény-ágyásokat is létesítettek. A szaporítóanyagot elsősorban a schönbrunni udvari és csehországi kertészetekből szerezték be, de magánszemélyek, így Kitaibel Pál, korának leghíresebb botanikusa is többször küldött különleges növénymagvakat.

Festetics György fia, László egy külföldi útjáról fekete dió (Juglans nigra) csemetéit hozta. A kert egyik sarkába kis pavilont, mulatóházat építettek. A fáskertekben is megvalósult a korszakra jellemző elv, amely a szépet a hasznossal kívánta ötvözni, a Grottás kertben létesített teknősbékás tó és csigatelep a konyhára is szállított alapanyagot.

Romantikus díszkert

Ezután újabb, nagyobb változtatások akkor történtek a kastélyon, mikor az 1911-ben hercegi rangot kapott Festetics Tasziló királyi főudvarmester, a birtok akkori örököse Rumpelmayer Viktor bécsi építész tervei alapján lebontatta az északi szárnyat, s helyette új épületet emelt, amelyet tornyos középrésszel kapcsolt a régihez, mintegy tükörszimmetrikusan megkétszerezve azt.

Az udvari bejárat fölött ékeskedik a Festeticsek oroszlános címere.