Dánia, amely a világ legintenzívebben művelt országai közé tartozik, és területének csaknem kétharmadát művelik, 43 milliárd dán koronát (2360 milliárd forintot) különített el, hogy a következő két évtizedben földet vásároljon a gazdálkodóktól.
A Zöld Háromoldalú Megállapodásért felelős minisztérium szerint a megállapodás értelmében Dánia az első olyan ország, amely szénadót vet ki a mezőgazdaságra.
A minisztériumot augusztusban hozták létre a gazdálkodók, az ipar, a szakszervezetek és a környezetvédelmi csoportok között júniusban megkötött zöld alku végrehajtására. Dánia legnagyobb üvegházhatású gázforrásának, a mezőgazdaságból származó kibocsátásoknak a csökkentése komoly akadályt jelentett a törvényhozók számára, akik jogilag kötelező erejű, 2030-ra kitűzött célt akartak elérni, miszerint az üvegházhatású gázok kibocsátását 70%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest.
Az aggodalom alapja, hogy a dán vizek oxigénszintje idén riasztóan alacsony szintet ért el az alföldön a műtrágyákból beszivárgó anyagok miatt.
