0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. szeptember 18.

A klímaváltozásra hivatkozva adóztatják az állattartókat

Bár Európa-szerte tiltakozást váltott ki a gazdákból, hogy egyre súlyosabb környezetvédelmi szabályozásokkal terhelnék az ágazatot, Dániában társadalmi- és ágazati egyeztetést követően ment át a 2030-tól esedékes adónemről szóló jogszabálytervezet.

Többletadót vetnek ki a dán szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztőkre 2030-tól. A büntetőadóként is értelmezhető jogszabály elsősorban azért a fent felsorolt állatok tenyésztőit sújtja, mert ezek jelentős metánkibocsátásért felelősek, így hozzájárulnak a globális klímaváltozáshoz. Az adóról szóló jogszabály részleteiről a dán kormány, a gazdák képviselői, valamint a szakszervezetek nemrég egyeztek meg.

A dán kormány célja, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es bázishoz képest 2030-ra 70 százalékkal csökkentsék – indokolta a lépést Jeppe Bruus adóügyi miniszter. A miniszter szerint ezzel jelentős lépést tesz az ország afelé, hogy 2045-re klímasemleges legyen.

A tárcavezető elismerte, Dánia az első ország, amelyik hasonló adót vezet be, ugyanakkor reméli, hogy több kormányzat követi majd a példát. Új-Zéland egyébként majdnem előzött, ott 2025-re terveztek egy hasonló adónemet beiktatni, de pont a napokban vonták vissza a jogszabályt a gazdák tiltakozása és politikai irányváltás következtében.

Az állattartók az államkasszába a szén-dioxid kibocsátásának egyenértékében lesznek kénytelenek fizetni a metánkibocsátás után, méghozzá 300 dán koronát, azaz nagyjából 16 ezer forintot tonnánként. Ha ez még nem lenne elég, a döntés szerint öt év alatt, tehát 2035-re ez az összeg 750 koronára emelkedik. Ugyanakkor az érintett gazdák esetében ezt egy jövedelemadó-csökkentés valamelyest kompenzálja majd.

Egy átlagos dán szarvasmarha egyébként 6,6 tonna CO2-nek megfelelő metánt bocsát ki évente. Dánia jelentős tejtermék- és sertésexporttal rendelkezik.

Kutatók szerint a metán a szén-dioxidnál jóval nagyobb mértékben felelős a klimatikus változásokért, az állattenyésztés pedig az emberi tevékenység általi kibocsátás 32 százalékáért felel.

Ez is érdekelheti:

Gombák segíthetik a méhpusztulások enyhítését és a biodiverzitás fenntartását

Nincs helye az erdőben

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/nbcnews.com

Magazin ajánló: