Egy nemzetközi kutatókból álló csoport most először térképezte fel a Fuji fajta genomját. Ehhez 74 különböző klónt tanulmányozva meghatározták, mely tulajdonságokat örökölték a növények a szülőktől. Vannak a genomnak olyan részei, mely a növény élete során bekövetkezett mutációk miatt átalakulnak, ezeket nevezik szomatikus mutációk. Ezek egy része új tulajdonságokat eredményez, és az almafajok esetében emiatt lehetséges, hogy ugyanazon fajta különböző egyedei például más időpontban fordulnak termőre, vagy spur növekedésűek. Ez utóbbiak több, rövidebb termőnyársat nevelnek, kisebb méretű fává nőnek – írja a Phys.org.
„A gazdák jobban kedvelik a spur typusú almafákat” magyarázta Zhangjun Fei, a Boyce Thompson Intézet professzora, a kutatás egyik vezető szerzője.
Fotó: hartono subagio, Pixabay
A Fuji fajta, mely 1939-ben jött létre a Red Delicious és a Ralls Janet fajták keresztezéséből. Édes ízű és ropogós húsú. Kínában például az almáskertek 70 százalékában Fuji klónok vannak. A spur típusú változatoknak köszönhetően nőtt a produktivitás. Emellett jobban alkalmazkodtak a fák a gyengébb talajokhoz és a gyakori aszályhoz is.
A Fuji alma genetikai háttere
A kutatás kulcsfelfedezése egy MdTCP11 nevű gén volt, mely a növekedést kontrolláló kapcsolóként működik. A kompaktabb almafák esetében van egy kicsi, de szignfikáns hiányzó rész a DNS-ben ezen gén környékén. Emiatt a MdTCP11 jóval aktívabbá válik és ezáltal rövidebb ágak fejlődnek. Ez okozza a fák kisebb, kompaktabb koronaalakulását.
De ez még nem minden. A kutatók azt is felfedezték, hogy a spur típusú változatoknál a DNS metiláció szintje – az a folyamat, mely a géneket ki vagy bekapcsolja – alacsonyabb volta a standard változatokénál. Ez az alacsonyabb metilációs szint lehetővé teszi, hogy a MdTCP11 gén még aktívabb legyen. Emiatt még tovább javulnak a spur típushoz kapcsolható tulajdonságokat.
Mindennek fontos szerepe van az almatermesztésben.
Emellett fenntarthatóbbá is teheti az termelést azáltal, hogy a kisebb méretű fák kevesebb inputanyagot igényelnek, illetve kisebb helyen több gyümölcs terem. A mostani kutatás remek példa tehát arra, hogy a genetikai háttér feltárásával hogyan lehet javítani az élelmiszertermelés hatékonyságát és hozzájárulni a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok terjedéséhez.
