Az idén is megszervezte az Országos Szőlész-Borász Konferenciát a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézete, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Junibor Egyesület és a Magyar Bor Akadémia valamint a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft.. A tanácskozásra novemberben, a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva kerül sor a szokott helyszínen, a MATE Budai Campusán.
A tanácskozáson a szőlőtermesztés és a borászat aktuális tudományos és technikai kérdéseiről hangzottak el előadások, fő témaként a fenntarthatóságot járva körül. A konferencia két kiemelt előadója Dr. Christel Renaud-Gentié és Dr. Arianna Ricci volt. A külföldi szakemberek mellett hazai szőlészeti és borászati kutatások eredményeit is bemutatták, melyet egy kerekasztal beszélgetés és a korábbi évekhez hasonlóan borkóstoló követett.
A köszöntők sorát Nyitrainé Sárdy Diána, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet igazgatója kezdte, aki kiemelte,
Frittmann János, a HNT elnöke hangsúlyozta, szükség van Konferenciára, ami segíti a gyakorlati szakembereket, a az oktatás és a kutatás szereplőit. Cél a hazai fogyasztói közönség megőrzése, a szakma megmaradása. A piaci igényeket kielégítő termékek előállítása nem megy tudományos háttér nélkül, innovatív cikkekre van szükség. Koch Csaba, az MBA elnöke felhívta a figyelmet, a borkészítés nem csak tudomány, egy kicsit művészet is. Végül Tiffán Zsolt, a Junibor elnöke köszöntötte a résztvevőket. A nap utolsó programjához kapcsolódva elmondta, a natúr bor olyan, szőlőből készült élő termék, amihez a készítése során nem vesznek el semmit és nem is tesznek hozzá.
A Franciaországban kutató Christel Renaud-Gentié egy üveg bor ökológiai lábnyomát vizsgálva felhívta a figyelmet, a legnagyobb nyomot a palack előállítása hagyja.
Egy vizsgálatban, melyben 18 francia és spanyol borászat szerepelt kimutatták, hogy maga az üveggyártás 45 százalékban felelős a környezeti terhelésért, 23 százalékban a borászat, 27 százalékban pedig a szőlészet. A maradékon pedig a kereskedelem különböző állomásai osztoznak. A szőlőtermesztésben az üzemanyag felhasználás mellett a támberendezések jelentenek nagyobb környezeti károsítást, ezt követik a műtrágyák és a növényvédő szerek. Vizsgálták a fagyvédelmi rendszerek hatását is, kiderült, a szélgépek a legkevésbé károsak, míg a fagyvédő gyertyák hagyják a legnagyobb lábnyomot. Úgy tapasztalták, ahol elektromos traktorokat alkalmaznak, 20 százalékkal csökkent a környezeti terhelés.
Arianna Ricci, a Bolognai Egyetem kutatója kiemelte, egyre nagyobb a borok mozgása a világban. A szállítás és a tárolás folyamán nagyon fontos az állandó hőmérséklet, aminek biztosítása energiaigényes feladat. Ha 10-ről 20 fokra emelik, akkor 7,5-szer gyorsabb a bor oxigénfelvétele, s 1,4-szer több a kénfogyasztása. Ennek ellenére a szakember véleménye szerint a 20 fokos tárolási hőmérséklet maga, de nem kritikus.
A proteinstabilitás kapcsán kiemelte, még mindig a bentonit a legnépszerűbb készítmény, felhasználásának nincsen felső határa. A legtöbb borász a mai napig inkább többet használ, hogy biztosak legyenek boruk stabilitásában. Más módszereket is vizsgáltak a proteinek kivonására, ami legyen inert, robusztus és többször felhasználható. Így vették górcső alá a kerámia-oxidot vagy a titán-dioxidot.
