A képzés angol nyelven zajlott, hiszen a 24 résztvevő között Ausztráliából, Lettországból, Marokkóból, Olaszországból, Panamából és az USA-ból is jelen voltak tejtermelő farmerek, valamint állatorvosok.
Első állomásunk a VES-Artex központi irodájának meglátogatása volt, ahol dr. Mike Wolf tartott egy minden igényt kielégítő előadást a tehenek komfortjáról és a ventiláció jelentőségéről. Hangsúlyozta, hogy a tehén méhében mért 0,5 °C hőmérsékletemelkedés 7%-kal csökkenti a fogamzási arányt, ezért kiemelkedően fontos a tehenek előváróban való hűtése. Kiemelte továbbá, hogy a levegőmozgás sebességének 2 m/s-nak (7,2 km/h) kellene lennie a tehenek magasságában mérve, valamint felhívta a figyelmet, hogy az elkoszolódott ventilátorlapátok miatt akár 30%-os is lehet a légszállítás-csökkenés. Az előadás után üzemlátogatáson vettünk részt, ahol megtekintettük a VES ventilátorok összeszerelését és a logisztikát.
A további képzéseknek a CentralStar (Select Sires) Waupon településen (Wisconsin) található irodájának előadóterme adott helyet. Az érintett témák között szerepeltek a borjú-, valamint üszőnevelési praktikák, kitértek továbbá a genomvizsgálat gyakorlati alkalmazására is. Nagy érdeklődés fogadta a borjak tüdő-ultrahangozását bemutató prezentációt, melyhez gyakorlati bemutató is társult a későbbi teleplátogatás során. Külön napot szenteltek a lábvégbetegségek és a megfelelő körmölés bemutatására, amely után ki-ki kipróbálhatta magát a gyakorlatban is.
Az elméleti képzés mellett több telepet is meglátogattunk (Miltrim Farm, Abel Dairy, Pride View Dairy, Nehls Brother’s Dairy, Trillium Hill Dairy).
A Miltrim farmon 1800 egyedet fejtek boxos robotokban (30 robot). Az istállóban százas nagyságrendű ventilátort üzemeltettek, így nyáron nem kell a teheneket még pluszban vízzel hűteni. A termelési paramétereik: 44 kg fejési átlag, 3,95% zsír, 3,1% fehérje, a szomatikus sejtszám 180 000.
Egy másik telepen új technológiaként megtekintettünk egy sűrített levegővel működő, tű nélküli oltóegységet, amit a karusszel fejőházban használtak az adott szaporodásbiológiai protokollnak megfelelő oltásokra.
Általánosságban minden telepről elmondható volt a 42 kg fölötti termelés és a magas, 4,2% körüli tejzsír. A szomatikus sejtszám 150 000 körüli volt. A vemhesülési arány (pregnancy rate) 33% vagy magasabb értékeket mutatott. A menedzsment minden telepen a legmagasabb színvonalat képviselte, minden feltett kérdésre azonnal tudtak válaszolni. Nagyon jól ismerték a telepeiket a „számok tükrében is”.
Egyszer régen hallottam egy mondást a hazai tejtermelő tehenészeti telepek jövőképével kapcsolatban: „ha tudni szeretnéd az irányt, mi fog történni a tejtermelő telepekkel, ki kell utazni Amerikába és ott meglátod”. Azt gondolom, hogy az utunk során látottak és tapasztaltak hűen igazolják ezt az állítást.
(x)
