Az interjúban kitért az ágazatot érintő kihívásokra, valamint a kormányzati intézkedésekre, amelyek célja a gazdák támogatása és a versenyképesség fenntartása. Az államtitkár hangsúlyozta a fejlesztések fontosságát, kiemelve az Élelmiszeripar Bajnokai Programot, amely a magyar cégek nemzetközi sikereit hivatott elősegíteni. Szó esett a Nébih átalakításáról és az új Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság feladatairól, valamint a madárinfluenza és az aflatoxin jelentette problémákról.

Az utóbbi években számos kihívással kellett szembenéznie a magyar mezőgazdaságnak. Hogyan látja most a magyar agrárium helyzetét?

– Alapvetően azt gondolom, hogy a magyar agrárium helyzete stabil, de továbbra is számos kihívással kell szembenéznünk. Az aszály valóban komoly problémákat okozott, különösen a kukorica- és a napraforgó-termesztésben, de a kormányzati intézkedéseknek, például az öntözésfejlesztési támogatásoknak és a kárenyhítési alapnak köszönhetően sikerült enyhíteni a károkon. A háború és az infláció hatásai azonban továbbra is éreztetik magukat.

Nagyon sok szó esik a fejlesztésekről. Mit várnak ezektől?

– A fejlesztési lehetőségek iránti érdeklődés kimagasló! Az idén két felhívást jelentettünk meg az élelmiszeripari beruházásokhoz – mindkét esetben átlagosan 50 százalékos támogatási intenzitással, de eltérő keretösszeggel és támogatási maximummal. A kisebb, 50 milliárd forintos keretösszegű felhívásban maximum 200 millió forintot lehetett igényelni. A 2021-es időszakban ennek a felhívásnak mérsékelt volt a sikere, 14 milliárd forintot igényeltek a cégek az 50 milliárdos keretösszegből. Idén, a korábbi tapasztalatok és az ipari igények figyelembe vétele mellett, átstrukturáltuk a felhívást, és a keret az 54 milliárd forintos igény révén túljegyzésre került. A nagy élelmiszeripari pályázatok esetében – ahol akár 5 milliárd forint támogatást is igényelhettek a vállalkozások – a helyzet még látványosabb: a 150 milliárd forintos keretösszegre 708,5 milliárd forintnyi igény érkezett.

Az eredeti tervek szerint jövőre egy újabb pályázati kör indult volna, de látva a hatalmas érdeklődést, a gyorsaság és a források mielőbbi elosztása lett a prioritás. Amennyiben lehetséges, források átcsoportosításával egy második kört is kiírunk majd. A jövő évi pályázati keretösszeg várhatóan nem éri el a mostanit, de az idén rekordösszegű forrás jut az élelmiszeripar fejlesztésére.

A kormány nemrégiben indította el az Élelmiszeripar Bajnokai Programot. Mi a céljuk ezzel és milyen elvárásaik vannak a Nemzeti Bajnokokkal szemben?

– A Nemzeti Bajnokok nagyon fontos részét képezik a támogatásoknak. A Nemzeti Bajnokok Program célja, hogy támogassa a magyar élelmiszeripar fejlődését és segítse a magyar cégeket abban, hogy sikeresek legyenek a nemzetközi piacon. Kiválasztottunk olyan termékpályákat, amelyekben hagyományosan erősek, versenyképesek vagyunk, megvan a tudás és a képesség a fejlődésre. Ilyenek vannak például a húsiparban, a baromfiágazatban, a tej­iparban, a pékiparban, feldolgozóiparban, takarmányiparban és a konzerviparban. Ezekben az ágazatokban jó lehetőség van a nemzetközi piacon való érvényesülésre is. Egy focis példát hoznék: ma a Ferencváros eljutott odáig, hogy rendszeres szereplője az Európa Ligának, ott már helyt áll, de volt, hogy belekóstolhatott a Bajnokok Ligájába is. Ferencváros-szurkolóként nyilván azt szeretném, ha minden évben játszhatna a Bajnokok Ligájában.

Példaként említhetném a Hellt, amelyik ma a harmadik legnagyobb energiaital-gyártó cég a világon, és amint készen lesznek az azerbajdzsáni gyárukkal, már a másodikak lesznek. A program keretében támogatjuk a hazai alapanyagok felhasználását, a tudásfejlesztést, a technológiai innovációt és az integrációt.