A feketerothadással fertőzött bogyók eleinte barna színűek, zsugorodnak, majd a megjelenő termőtestektől a bogyók felszíne érdes lesz, feketére színeződik, mumifikálódik. Szüret előtt (vagy során) a beteg bogyókat ki kell válogatni, eltávolítani, mert egyrészt nedvesség nem nyerhető ki belőlük, másrészt pedig az éppen barnuló bogyók keserű ízükkel rontják a must minőségét.
Augusztusban kémiai védelem legfeljebb a zsendülésig javasolt, mert azután a kórokozó már nem képes megfertőzni a fürtöket, a gomba fejlődését gátolja a bogyó emelkedő cukortartalma.
Az esőket követően a magas páratartalmú, meleg napokon a lisztharmatfertőzés is erőre kapott, így fürtlehajlás állapotában a lisztharmatos, sérves bogyók, fürtök általánosan megjelentek a kertekben. Habár ebben az időszakban a betegség levéltünete még nem vált gyakorivá, a jelenlévő fertőzőanyag miatt a kórokozó később valószínleg felszaporodik lombon is. A lisztharmat elleni védekezések (főleg a késő érésű fajtákban) még folytathatók, elsősorban kéntartalmú készítményekkel, melyeknek jó atkagyérítő hatásuk is ismert.
Kumulus S (30-40 g/10 l víz, évi.: 0 nap), Microthiol Special (30-80 g/10 l víz, évi.: 0 nap), Thiovit Jet (50-80 g/10 l víz, évi.: 0 nap), a folyékony Flosul (30-50 ml/10 l víz, évi.: 5 nap), illetve az Olajos Rézkén (400 ml/10 l víz, évi.: 28 nap), amely peronoszpóra elleni kontakt védelmet is ad. A kezeléseket 7-10 napos permetezési fordulóval célszerű elvégezni, figyelembe véve a védendő szőlőfajta kénérzékenységét. A kontakt lombvédelemmel megelőzhetjük a lisztharmatos felületeken az ivaros termőtestek, kazmotéciumok képződését, melyekkel a gomba áttelelhet az ültetvényünkben.
A szőlő előrehaladott fejlettségi állapota alapján az intenzív védelmet augusztusban a botrítisz (szürkepenész) fellépésének megakadályozása indokolja. A lisztharmattal fertőzött, sérves bogyójú fürtök, a szőlőmolyok második nemzedékű lárváinak kártétele, a poloskák szívogatásának nyomai, a madárkár, illetve más mechanikai sérülések fertőzési kapuként szolgálnak a soktápnövényű kórokozó számára.
A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegség tüneteinek megjelenése augusztusra gyakorivá válik a fertőzött területeken, ezért nagyon fontos, hogy folyamatosan figyeljük az állományt, és a tünetes tőkéket (még ha sajnáljuk is rajtuk a termést) azonnal semmisítsük meg. A betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca imágói augusztusban, sőt szeptember első felében is aktívak az ültetvényekben, ezért ha van lehetőség rovarölőszeres-beavatkozásra, azt tegyük meg, figyelembe véve a várakozási időket!
Csapdázzuk a muslicákat! bogyók
A bogyók sérülése kapcsán említést kell tennünk a muslicafajok kártételéről is. Ismert, hogy a közönséges ecetmuslica az eredendően sérült, erjedésnek indult gyümölcsfelületeken, tehát a szőlőn is képes felszaporodni.
A nálunk őshonos muslicafajok mellett 2012-ben hazai kutatók megtalálták a pettyesszárnyú muslicát is, melynek veszélyessége abban rejlik, hogy az erősen kitinizált, fűrészes tojócsövével könnyedén felsérti az ép bőrszövetű terméseket is. A pettyesszárnyú muslica kártételére elsősorban a vékony héjú, tömött fürtű, magas cukortartalmú (vagy túlérett) szőlőfajtákban számíthatunk, amennyiben a környezeti feltételek is kedveznek. Felszaporodásukra mérsékelten meleg, csapadékos, párás körülmények között van esély, ami akár augusztustól is fennállhat.
A betelepedő muslicák egyedszámát javasolt nyomon követni, melyre alkalmasak az almaecetes vagy almaecet + vörösbor (Merlot) 1:1 arányú keverékét tartalmazó csapdák. A csapdatest kereskedelmi forgalomban megvásárolható, de otthon is könnyűszerrel elkészíthetjük egy 0,5 literes PET-palackból. A muslicák nagy tömegű felszaporodása (legyen szó bármely fajról) rovarölőszeres-kezelést indokolhat, melynek alkalmazása előtt a választott készítmény élelmezés-egészségügyi várakozási ideje felől mindenképp tájékozódjunk.
Ajánljuk még:
