bogyók Cikkünk nyomtatásban a Kerti Kalendárium 2024/8. lapszámában jelent meg.
A mikroklimatikus tényezők ugyan nagyon változatos módon alakultak a különböző ültetvényekben, de az érzékeny fejlődési stádiumok mindenütt jó alapot adtak a kórokozók fertőzéséhez.
A negatív növényvédelmi előrejelzéseink sajnos a legtöbb esetben igazolódtak: a tavalyihoz hasonló szőlőperonoszpóra-járvány alakult ki, különösen a házikerti szőlőkben. A gyakran esős és tartósan magas páratartalmú közegben az intenzíven szóródó gombaspórák már a virágzó szőlőt megfertőzték, részleges vagy teljes fürtkárosodást okozva már akkor.
E hónap folyamán – az érés függvényében – elsősorban a lomb védelmére kell koncentrálnunk, mert a bogyók fertőződése, azok ellenállósága miatt már nem lehetséges. A betegség a fejletlenebb másodfürtökön, illetve a fejlettebb bogyókon a kocsánykorona felől történő fertőzéssel jelenhet meg, de ezek gazdasági szempontból ilyenkor kisebb jelentőségűek. Nem elhanyagolható szempont azonban a lombozat károsodásának mértéke, mivel a betegség a fertőzött, lehullott levelekben telel át. A kémiai védelem során a réztartalmú készítményekkel (réz-hidroxid) legfeljebb a zsendülésig permetezhetünk, e készítmények élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 21-28 nap.
A csapadékos napok a feketerothadás számára is kedvező feltételeket teremtettek, és ott, ahol már virágzás előtt nem kezdtük meg a betegség elleni célzott védelmet, bizony súlyos, visszafordíthatatlan károkkal kellett szembesülnünk. A feketerothadással kapcsolatban nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a kora tavasszal esetleg megjelenő levéltünetek mennyisége nincs egyenes arányban a később fellépő fürttünetek gyakoriságával, súlyosságával. Tehát míg a levéltünetek jelzésértékűek a betegség jelenlétére, addig a gyakori fürtkárosodások a következő évre (évekre) alapvetően határozhatják meg a védekezési technológia irányát. Ennek az a vélt szakmai magyarázata, hogy a feketerothadást okozó gomba ivaros és ivartalan alakja is részt vesz a fertőzési folyamatban.
