A napraforgó (Helianthus annuus) nektárjának gyűjtésében ZAJÁCZ Magyarországra az optimumot 20,0–24,9 C-fok között határozta meg, és Horvátországra is hasonló, 20–25 C-fokos ideális nappali középhőmérsékletet, és 65–70 százalék relatív nedvességet találtak. Pӑtruicӑ és munkatársai irodalmi áttekintése alapján a napraforgóvirágok nektártermelése 12 C-fokon kezdődik, majd optimálisan 20–26 C-fok között mézel a leginkább, végül 35 C-foknál teljesen megáll. Méréseikkel azonban igazolták, hogy ez a határérték pár C-fokkal alacsonyabb is lehet, így kutatásukban a nektártermelés már 33 C-fokos levegő-hőmérsékletnél megállt, ekkor már a méhek sem gyűjtöttek róla.

A nektármérésen kívül a kijáró méhek számából vagy a kaptártömeg növekedéséből is következtethetünk a gyűjtés optimumára. NGO és munkatársai kutatásukban a szél és csapadék hatására helyezték a hangsúlyt a méhek gyűjtésének megfigyelésekor. A méhforgalmat a kaptár bejáratához telepített kamerarendszer segítségével rögzítették, majd gépi tanulás módszertannal elemezték a képeket és számolták meg a virágporral vagy anélkül érkező méheket. Eredményeik alapján a szél már 1,6–3,3 m/s felett hatással volt a gyűjtésre és a kijáró méhek számára, míg a csapadék intenzitásának növekedésekor csökkent a hordás. Kutatásukban a gyűjtött méhlegelőnövényeket nem részletezték. A csapadék hatását a méhekre HE és munkatársai is vizsgálták, és megállapították, hogy egy csapadékos periódus (több csapadékos nap, amikor a napi csapadékösszeg 5 milliméternél nagyobb) előtt a méhek több nektárt gyűjtenek, viszont ők sem részletezték, hogy miről gyűjthetnek többet. RADER és munkatársai a hőmérsékleti optimumot keresték a méhek gyűjtésre, ők ezúttal

Érdekességképpen: a gyűjtés sikerességére, időtartamára egyes kutatások szerint a levegőminőség is hatással van. A tartósan fennálló, magas porkoncentráció akár 71 százalékkal is megnövelheti a gyűjtés időtartamát, mivel befolyásolja a méhek tájékozódási képességét. A kutatást Pekingben végezték egy erős porvihar alkalmával (Asian dust storm), RFID (radio frequen­cy identification) alapon működő műszerrel, amelyhez apró chipeket ragasztottak a méhek torára, ezáltal nyomon tudták követni mozgásukat. A légszennyezők közül a felszínközeli ózon magas koncentrációja is ronthatja a virágok illatának érzékelését, illetve roncsolja a szirmok sejtjeit, így hátrányosan befolyásolhatja a gyűjtést. Természetesen ezeknek az eseményeknek az együttes fellépése (magasabb szélsebességgel, csapadékkal párosulva) megváltozott határértékeket eredményezhet az optimum kijelölésekor. 

Ezzel szemben az emelkedő hőmérsékleten keresztül szerepet játszhat néhány további nehézség erősödésében, vagy annak következményeképpen megjelenő újabb kihívásokban. A növényvédő szerek használata, a földhasználat és földgazdálkodás megváltozása, az újonnan megjelenő kártevő állatok, az élősködők és méhbetegségek terjedése összeadódó stresszfaktorokat jelentenek a megváltozott éghajlattal együtt, amelyekkel a beporzás és méztermelés fenntarthatósága érdekében a méhészeknek szembe kell nézniük. 

A kutatás az Éghajlatváltozás Nemzeti Multidiszciplináris Laboratórium RRF-2.3.1-21-2022-00014 számú projekt keretében valósult meg. 

vcsicsi@student.elte.hu, adam.leelossy@ttk.elte.hu, meszaros.robert@ttk.elte.hu