0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 20.

Az időjárásnak és a környezeti szélsőségeknek kitett méhészetek 2. 

Az éghajlatváltozás folytán a szélsőséges időjárási események gyakorisága és erőssége is változik, ezért a hazai méhészeteknek és a méheknek is egyre több nehézséggel kell szembenézniük.

A napraforgó (Helianthus annuus) nektárjának gyűjtésében ZAJÁCZ Magyarországra az optimumot 20,0–24,9 C-fok között határozta meg, és Horvátországra is hasonló, 20–25 C-fokos ideális nappali középhőmérsékletet, és 65–70 százalék relatív nedvességet találtak. Pӑtruicӑ és munkatársai irodalmi áttekintése alapján a napraforgóvirágok nektártermelése 12 C-fokon kezdődik, majd optimálisan 20–26 C-fok között mézel a leginkább, végül 35 C-foknál teljesen megáll. Méréseikkel azonban igazolták, hogy ez a határérték pár C-fokkal alacsonyabb is lehet, így kutatásukban a nektártermelés már 33 C-fokos levegő-hőmérsékletnél megállt, ekkor már a méhek sem gyűjtöttek róla.

Ezek a különbségek az eltérő mikroklimatikus környezetből is adódhattak, valamint nem elhanyagolható tényezők a páratartalom, szél, napsugárzás és a talaj fizikai tulajdonságai sem, mivel a talaj vízmegtartó képessége is rendkívül nagy hatással van a napraforgó mézelésére. 

A nektármérésen kívül a kijáró méhek számából vagy a kaptártömeg növekedéséből is következtethetünk a gyűjtés optimumára. NGO és munkatársai kutatásukban a szél és csapadék hatására helyezték a hangsúlyt a méhek gyűjtésének megfigyelésekor. A méhforgalmat a kaptár bejáratához telepített kamerarendszer segítségével rögzítették, majd gépi tanulás módszertannal elemezték a képeket és számolták meg a virágporral vagy anélkül érkező méheket. Eredményeik alapján a szél már 1,6–3,3 m/s felett hatással volt a gyűjtésre és a kijáró méhek számára, míg a csapadék intenzitásának növekedésekor csökkent a hordás. Kutatásukban a gyűjtött méhlegelőnövényeket nem részletezték. A csapadék hatását a méhekre HE és munkatársai is vizsgálták, és megállapították, hogy egy csapadékos periódus (több csapadékos nap, amikor a napi csapadékösszeg 5 milliméternél nagyobb) előtt a méhek több nektárt gyűjtenek, viszont ők sem részletezték, hogy miről gyűjthetnek többet. RADER és munkatársai a hőmérsékleti optimumot keresték a méhek gyűjtésre, ők ezúttal

a görögdinnye virágzásakor határozták meg, hogy 24–30 C-fok között a legszorgalmasabbak a méhek.  

Érdekességképpen: a gyűjtés sikerességére, időtartamára egyes kutatások szerint a levegőminőség is hatással van. A tartósan fennálló, magas porkoncentráció akár 71 százalékkal is megnövelheti a gyűjtés időtartamát, mivel befolyásolja a méhek tájékozódási képességét. A kutatást Pekingben végezték egy erős porvihar alkalmával (Asian dust storm), RFID (radio frequen­cy identification) alapon működő műszerrel, amelyhez apró chipeket ragasztottak a méhek torára, ezáltal nyomon tudták követni mozgásukat. A légszennyezők közül a felszínközeli ózon magas koncentrációja is ronthatja a virágok illatának érzékelését, illetve roncsolja a szirmok sejtjeit, így hátrányosan befolyásolhatja a gyűjtést. Természetesen ezeknek az eseményeknek az együttes fellépése (magasabb szélsebességgel, csapadékkal párosulva) megváltozott határértékeket eredményezhet az optimum kijelölésekor. 

Bár a méhek az időjárási szélsőségekre rendkívül érzékenyek, nem önmagában az éghajlatváltozás jelenti számukra az egyetlen – és talán nem is a legnagyobb – kihívást.

Ezzel szemben az emelkedő hőmérsékleten keresztül szerepet játszhat néhány további nehézség erősödésében, vagy annak következményeképpen megjelenő újabb kihívásokban. A növényvédő szerek használata, a földhasználat és földgazdálkodás megváltozása, az újonnan megjelenő kártevő állatok, az élősködők és méhbetegségek terjedése összeadódó stresszfaktorokat jelentenek a megváltozott éghajlattal együtt, amelyekkel a beporzás és méztermelés fenntarthatósága érdekében a méhészeknek szembe kell nézniük. 

Köszönetnyilvánítás: 

A kutatás az Éghajlatváltozás Nemzeti Multidiszciplináris Laboratórium RRF-2.3.1-21-2022-00014 számú projekt keretében valósult meg. 

 A felhasznált irodalmi hivatkozások a szerzőknél érhetők el: 

vcsicsi@student.elte.hu, adam.leelossy@ttk.elte.hu, meszaros.robert@ttk.elte.hu 

Forrás: Méhészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Méhészet