Szerzők: Vincze Csilla, Leelőssy Ádám, Mészáros Róbert
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék
Cikkünkben szakirodalmi adatok alapján nyújtunk rövid áttekintést arról, hogy meteorológusok nézőpontjából mekkora jelentőségű lehet az időjárás és az éghajlat változékonysága a méhészkedésben. Emellett megemlítünk néhány további stresszfaktort is, amelyek, összeadódva a klímaváltozás hatásaival, további gondokat eredményezhetnek.
A gyűjtés kapcsolata a légköri állapothatározókkal a növényzeten keresztül
A nektár, amely elengedhetetlen táplálékként szolgál méheinknek, szoros kapcsolatban áll a külső körülményekkel, mint a talaj állapota, szerkezete, a besugárzás, csapadékmennyiség, hőmérséklet, páratartalom és a szél.
A túl híg nektárt a méheknek szárítaniuk, míg a túl sűrűt hígítaniuk kell. Ezért már kis hőmérséklet-változások is nagy hatással lehetnek a méhek gyűjtésére és aktivitására, mivel az szoros kapcsolatban áll a sűrűn látogatott virágzó növénnyel. A nektárgyűjtés optimális hőmérséklete általánosan 18–25 Celsius-fok közötti. A gyűjtés 10–35 C-fok között lehetséges. Egyes irodalmak szerint a méhek akár 40–46 C-fokon is képesek repülni, de ekkor már nem gyűjtenek. Szélsőségesebb hőmérsékleti értékeknél a méhek fürtbe rendeződnek, hogy védjék a fiasítást és a családot. A hőmérséklet mellett fontos szerepe van a napsugárzásnak is. Azonban az egyes méhlegelőnövények válasza eltérő a környezeti hatásokra, ezáltal a róluk való gyűjtés is különböző. Példaképpen hozható két, Magyarországon igen fontos mézelő növény, a fehér akác és a napraforgó.
Abban az esetben, ha a talajközeli hőmérséklet 13–14 C-fok közötti, az akác már képes nektárt termelni. A szárazabb levegő gátló hatással van a nektárképződésre, míg a magas relatív páratartalom növeli a nektárhozamot. A késő tavaszi fagyokkal – ha a virágok elfagynak – teljesen meg is állhat a nektárképződés. Más megfigyelések szerint az akác nektárképződése szempontjából optimális a szélcsendes,
20–25 C-fokos nappali hőmérséklet és a 80–90 százalékos páratartalom. PӐTRUICӐ és munkatársai szakirodalmi áttekintése alapján az akác már 10 C-fok felett képes nektárt termelni, optimuma 16–25 C-fok között van, efölött csökkenést tapasztalhatunk egészen 35 C-fokig, míg a nektártermelés teljesen le nem áll. Az akác virágzásának kezdetére egyes kutatások különböző hőmérsékleti határértékeket állapítottak meg. Egy régebbi magyarországi kutatás arról számolt be, hogy a március 15. és május 15. közötti időszak során az átlagos középhőmérséklet 1 C-fokos különbsége akár egy hét különbséget is jelenthet az akác virágzásának kezdetében, így ez az időszak a rügyek fejlődésének szempontjából kiemelt jelentőségű. A huszadik századi megfigyelések alapján az akác rügyfakadása akkor következik be, ha a megelőző 20–25 nap napi középhőmérséklete 3 C-foknál magasabb, és a napi maximum-hőmérséklet 10 C-fok feletti. VADAS JENŐ mérései szerint a virágzás kezdetéig 28–33 olyan nap szükséges, amikor a napi minimum-hőmérséklet 4 C-fok felett van.
Ám e megfigyelések egyike sem számolt a csapadék mennyiségével vagy eloszlásával, ami pedig meghatározó tényező a nektártermelésben.
