0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. január 25.

Az időjárásnak és a környezeti szélsőségeknek kitett méhészetek 2. 

Az éghajlatváltozás folytán a szélsőséges időjárási események gyakorisága és erőssége is változik, ezért a hazai méhészeteknek és a méheknek is egyre több nehézséggel kell szembenézniük.

Szerzők: Vincze Csilla, Leelőssy Ádám, Mészáros Róbert 

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék 

Cikkünkben szakirodalmi adatok alapján nyújtunk rövid áttekintést arról, hogy meteorológusok nézőpontjából mekkora jelentőségű lehet az időjárás és az éghajlat változékonysága a méhészkedésben. Emellett megemlítünk néhány további stresszfaktort is, amelyek, összeadódva a klímaváltozás hatásaival, további gondokat eredményezhetnek. 

A gyűjtés kapcsolata a légköri  állapothatározókkal a növényzeten keresztül  

A nektár, amely elengedhetetlen táplálékként szolgál méheinknek, szoros kapcsolatban áll a külső körülményekkel, mint a talaj állapota, szerkezete, a besugárzás, csapadékmennyiség, hőmérséklet, páratartalom és a szél.

A nektár cukortartalma és mennyisége kulcsfontosságú a méhek gyűjtésében, mivel annak legalább 8–10 százalékos, illetve optimálisan 50–55 százalékos cukortartalommal kell rendelkeznie.

A túl híg nektárt a méheknek szárítaniuk, míg a túl sűrűt hígítaniuk kell. Ezért már kis hőmérséklet-változások is nagy hatással lehetnek a méhek gyűjtésére és aktivitására, mivel az szoros kapcsolatban áll a sűrűn látogatott virágzó növénnyel. A nektárgyűjtés optimális hőmérséklete általánosan 18–25 Celsius-fok közötti. A gyűjtés 10–35 C-fok között lehetséges. Egyes irodalmak szerint a méhek akár 40–46 C-fokon is képesek repülni, de ekkor már nem gyűjtenek. Szélsőségesebb hőmérsékleti értékeknél a méhek fürtbe rendeződnek, hogy védjék a fiasítást és a családot. A hőmérséklet mellett fontos szerepe van a napsugárzásnak is. Azonban az egyes méhlegelőnövények válasza eltérő a környezeti hatásokra, ezáltal a róluk való gyűjtés is különböző. Példaképpen hozható két, Magyarországon igen fontos mézelő növény, a fehér akác és a napraforgó. 

Az első helyen a növényvédő szerek állnak, a második a mezőgazdaság (földhasználat, módszerek) változása. A színek az egyes hatások irányát jelölik a beporzókra: zöld a pozitív, piros a negatív és narancssárga mindkét irányt jelöli (az Európai Számvevőszék Speciális Jelentése az Európai Unióban vadon élő beporzók védelméről)
A fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) számára a meleg, párás éjszakák (15 C-fok) ideálisak, valamint az, ha a nappali hőmérséklet 25 C-foknál magasabb.

Abban az esetben, ha a talajközeli hőmérséklet 13–14 C-fok közötti, az akác már képes nektárt termelni. A szárazabb levegő gátló hatással van a nektárképződésre, míg a magas relatív páratartalom növeli a nektárhozamot. A késő tavaszi fagyokkal – ha a virágok elfagynak – teljesen meg is állhat a nektárképződés. Más megfigyelések szerint az akác nektárképződése szempontjából optimális a szélcsendes, 
20–25 C-fokos nappali hőmérsék­let és a 80–90 százalékos páratartalom. PӐTRUICӐ és munkatársai szakirodalmi áttekintése  alapján az akác már 10 C-fok felett képes nektárt termelni, optimuma  16–25 C-fok között van, efölött csökkenést tapasztalhatunk egészen 35 C-fokig, míg a nektártermelés teljesen le nem áll. Az akác virágzásának kezdetére egyes kutatások különböző hőmérsékleti határértékeket állapítottak meg. Egy régebbi magyarországi kutatás arról számolt be, hogy a március 15. és május 15. közötti időszak során az átlagos középhőmérséklet 1 C-fokos különbsége akár egy hét különbséget is jelenthet az akác virágzásának kezdetében, így ez az időszak a rügyek fejlődésének szempontjából kiemelt jelentőségű. A huszadik századi megfigyelések alapján az akác rügyfakadása akkor következik be, ha a megelőző 20–25 nap napi középhőmérséklete 3 C-foknál magasabb, és a napi maximum-hőmérséklet 10 C-fok feletti.  VADAS JENŐ mérései szerint a virágzás kezdetéig 28–33 olyan nap szükséges, amikor a napi minimum-hőmérséklet 4 C-fok felett van.

Viszont HEGYFOKY KABOS megfigyelései alapján az akác virágzása akkor kezdődik, amikor a megelőző 50 napnak a hőösszege 609 ± 12 C-fok.

Ám e megfigyelések egyike sem számolt a csapadék mennyiségével vagy eloszlásával, ami pedig meghatározó tényező a nektártermelésben.  

Forrás: Méhészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: