0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. december 7.

A méz, mint a természet csodája

A méz a természet csodája – vallja Bakonyi Barnabás, aki Felsőrajkon méhészkedik. Azt mondja, érdemes fogyasztani, mert ezernyi jótékony hatással van.

– Méhészkarrierem 2007-ben indult tíz családdal. Kezdetben csak hobbiból érdeklődtem a tevékenység iránt, később döntöttem úgy, hogy a méhészetet választom hivatásomnak – idézte fel a kezdeteket Bakonyi Barnabás.

– Eredetileg bútoripari technikusként végeztem 2010-ben, és még abban az évben megszereztem a méhész szakképesítést. Ettől kezdve a kaptárak száma egyre csak növekedett az udvarban.

Folyamatosan, saját erőből bővítettem a méhészetemet, jelenleg 200-300 közötti családdal dolgozom. Modern eszközökkel berendezett pörgetőházat és felszerelt vándorméhészetet alakítottam ki, saját teherautóval és konténerekkel.
Mézkínálat
Mézkínálat

Ma már főállású méhészként élem a napjaimat, minden munkafolyamatot egyedül vagy családi segítséggel végzek. Vándorméhész lévén az ország számos méhlegelőjét bejárom, így nyílik lehetőség fajtamézek gyűjtésére, ezáltal színes kínálat kialakítására. Szem előtt tartva jó minőségű fajtamézek és egyéb méhészeti termékek termelését, a vevők egyre szélesebb igényeinek teljes körű kielégítésére törekszem. A mézeimet az Országos Magyar Méhészeti Egyesület által kiadott zárjeggyel, termelői üvegekbe kiszerelve árusítom, ezzel is garantálva a kiváló magyar és persze saját minőséget.

Bakonyi Barnabás méhészetének kínálata széleskörű.

– Jelenleg akác-, repce-, virág-, napraforgó-, hárs-, mézontó-, selyemfű-, aranyvessző-, propoliszos, virágporos és diós mézet kínálunk, készítünk repce- és napraforgókrém-mézet, a legnépszerűbb kétségtelenül az akác – tette hozzá Bakonyi Anita, Barnabás testvére, aki mindenben segíti bátyja munkáját.

– A méhészeti termékeim listáján virágpor, propolisz és lépes méz szerepel. Fontosnak tartjuk, hogy az általunk kínált mézek a lehető legjobbak legyenek.

E célkitűzés nélkül nem is lenne érdemes dolgozni. Rendelkezünk biominősítéssel, ami a minőség tekintetében további eredményeket, lehetőségeket biztosít.

Mindketten azt mondják – legyen az bármilyen – a méz a természet csodája, aki fogyasztja, tudja, hogy milyen jótékony hatással van az emberi szervezetre.

– A méz jó édesítőszer, s noha kevésbé édesít, mint a cukor és a mesterséges édesítők, de jóval egészségesebb, mert természetesen édes, többféle cukorból áll és számtalan hasznos anyag van benne – folytatta Anita, hozzáfűzve: bár Magyarországon viszonylag még mindig kevés az egy főre jutó mézfogyasztás, szerencsére egyre többen döntenek úgy, hogy a cukrok helyett a mézet használják, mégpedig ahol és amiben csak lehet. Jól teszik, hiszen – legyen szó bármelyik fajtáról, bármelyik ízűről – egészséges, garantáltan jót tesz a szervezetnek. Régen, sok évtizeddel ezelőtt az emberek mindenre mézet használtak, gyógyították vele a betegségeket, a megfázásoktól kezdve akár sebkezelésre is alkalmazták. E jótékony hatások természetesen ma is megvannak, de sokszor el kell mondani az embereknek, mire úgy döntenek, hogy kipróbálják.

BakonyiBarnabás és testvére, Bakonyi Anita, aki mindenben segíti bátyja munkáját
Bakonyi Barnabás és testvére, Bakonyi Anita, aki mindenben segíti bátyja munkáját

S hogy konkrétabban mire is jó a méz?

– A hatásait hosszasan lehetne sorolni, nagy az energiatartalma, de

könnyen emészthető, fertőtlenítő, tisztító hatású, nyugtat, tonizál, csökkenti a fájdalmat, enyhíti a gyomor és kiválasztó szervi panaszokat, csökkenti a megfázás tüneteit és segíti a szervezetet a méregtelenítésben

– sorolta. – Mindezek mellett a méz megőrzi az eredeti növény gyógyhatásait is. A méz langyos teába keverve a megfázás minden tünetét enyhíti. Bármelyik méz jó választás, de az akácot tartják a leghatékonyabb segítségnek. A napraforgó mechanikai úton, az akác- és a repceméz a fertőtlenítő hatása révén segít a torokfájáson. Nagy vitamintartalma miatt az akác, konzervált beltartalmi értékei miatt a repce, széleskörű hatóanyag-tartalma miatt pedig a vegyes virágméz is javasolt immunerősítés-kúrákhoz.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: