Robbanó patkánytetemek
A hírszerzési módszerek sikeressége azonban nem mindig a hatékonyságukon múlik. A második világháború alatt a britek azt tervezték, hogy robbanóanyaggal töltött patkánytetemeket rejtenek el a német gyárak kazánházaiban, melyek aztán felrobbannak. Ez a terv ott bukott meg, amikor az első száz tetemet feltartóztatták a németek. Bár a megvalósításig nem jutottak el, a terv agyafúrtsága annyira felzaklatta a németeket, hogy a paranoiai eluralkodott rajtuk. Ezzel közel akkora sikert értek el, mintha robbantottak volna.
Erre jó példa az MI6 egyik próbálkozása, mely során köveket használtak az orosz kémek lehallgatására. Az ötlet az volt, hogy ahelyett, hogy egy előre megbeszélt helyen hagyták volna a titkos információkat, inkább egy hamis kőbe rejtett vevőegységbe továbbították azt. Ezt aztán egy séta alkalmával le lehetett tölteni. Az senkinek nem jutott eszébe, hogyha a kérdéses területen nagy mennyiségű öltönyös férfi sétálgat, az igencsak feltűnő lesz. Márpedig 2006-ban Moszkvában ez igen látványosra sikerül, és sok kellemetlen percet szerzett a briteknek a lelepleződés.
A hírszerző ügynökségek folyamatosan dolgoznak a módszereik finomításán, a legsikeresebb történetek mégis az emberek improvizálásához köthetőek. Erre jó példa Oleg Gorgyijevszkij kimentése 1985-ben. Gorgyijevszkij KGB ügynök létére ugyanis a brit hírszerzésnek is dolgozott, és a nyugat legértékesebb kettős-ügynöke volt. Amikor lelepleződődött, két brit diplomata és feleségeik segítségével sikerült kimenteni.
Egy csomag csipsz
A meneküléshez három szovjet és két finn ellenőrzőponton kellett átcsempészni Gorgyijevszkijt. Természetesen mindenhol voltak kutyák is. Az első németjuhászt sikerült lekenyerezni egy csomag sajtoshagymás csipsszel, amivel sikeresen eltérítették a csomagtartóban rejtőző kettősügynöktől.
Bár ez a két húzás nem volt tervben, amikor Gorgyijevszkij szökési tervét kidolgozták, mindkettő olyan ösztönös és zseniális volt, hogy nélkülük nem sikerült volna az akció. A drága kutatások és a kecsegtető technológiai előrehaladás ugyan bizonyos körülmények között nagy segítség, de a leghatékonyabb hírszerzési technikák még mindig a gyors gondolkodáson és a merész, bátor tetteken alapszanak.