Céljuk a genetika legjobb hasznosulását lehetővé tenni. Míg az ezredfordulón a tenyésztés fókuszában a tejhozam és a küllem optimalizálása állt, addig
Szilágyi László cégvezető volt az MMG DIREKT legutóbbi adásának vendége, akivel a húsmarha örökítőanyag tejhasznú állományoknál történő alkalmazásának lehetőseiről, a technológia ágazatbeli térhódításáról és a minőségi szaporítóanyag kistermelők tevékenységét érintő jelentőségéről beszélgettünk, továbbá kitértünk a tőgygyulladás prevenciós módszereire is.
Miért bevett eljárás tejelő állományoknál húsmarha örökítőanyagot alkalmazni?
Azt minden tenyésztő tapasztalja, hogy az éghajlatváltozás következtében a jó minőségű takarmány felértékelődött, amit csak azokkal az állatokkal érdemes megetetni, amelyek rászolgálnak vagy várhatóan rá fognak szolgálni a jövőben.
Ennek mentén meg lehet határozni, hogy melyek azok az egyedek, amelyek a populáció gerincét képezik majd és melyeket nem érdemes tovább neveli genetikai képességeik alapján. Számszerűsítve, ez átlagban a csoport alsó 25%-át jelenti: náluk érdemes húsmarha örökítőanyagot alkalmazni, ezzel növelve a jövedelmezőséget.
Mi célt szolgál a korrektív párosítási program?
Szoftverekkel elemezzük az állatokról rendelkezésre álló adatokat annak érdekében, hogy olyan bikát találjunk az adott tehénhez, amely az esetleges hibát a következő generációban képes javítani.
A WMS párosítási programmal emellett komplett állományelemzést is tudunk végezni. A tehenészeti telepeken ennek segítségével felvázolható a tenyésztési terv: az, hogy mi volt a kiindulási pont illetve a tenyésztési cél az adott időintervallumon belül és ezt milyen mértékben sikerült megvalósítani.
A technológia vitathatatlanul teret hódított magának az agráriumban, azon belül pedig az állattenyésztési szektorban. Milyen területeken tud segítséget nyújtani a gazdáknak?
Egyrészt, az egyik legnagyobb kihívás manapság a fiatal munkaerő bevonzása és megtartása. A technológia révén attraktívabbá, vonzóbbá tehetjük számukra a telephelyi munkát.
Ebben hosszú utat tett meg a szakma. A lábakra erősíthető pedométertől eljutottunk odáig, hogy a szarvasmarhák fülére rögzített érzékelőkbe az ivarzás-jelző mellett már számos egyéb, például állategészségügyi funkció is be van építve. Ezek az információk a megelőzésben töltenek be kiemelt szerepet: általuk hamarabb megtalálhatjuk a kezelésre szoruló állatokat, akiknek ennélfogva a gyógyulási esélyeik is jóval kedvezőbbek. A betegségek gazdasági hátrányt vonnak maguk után, azaz minél előbb kap megfelelő kezelést a tehén, annál alacsonyabb a kockázat és jobb a telep gazdaságossági mutatója.