0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 12.

Örökítőanyag: a nagy dolgok kicsiben kezdődnek

A Holstein Genetika Kft. 1990-es alapítása óta a nemzetközi tendenciák mellett állandó figyelemmel kíséri a hazai szarvasmarha telepek igényeit azért, hogy termékeik, szolgáltatásaik révén eleget tudjanak tenni a piac mindenkori elvárásainak.

Céljuk a genetika legjobb hasznosulását lehetővé tenni. Míg az ezredfordulón a tenyésztés fókuszában a tejhozam és a küllem optimalizálása állt, addig

napjainkra a prioritássá az vált, hogy jó természetű, készséges, hosszú élettartamú, a betegségekkel szemben ellenálló egyedek szülessenek, amelyek a lehető legtöbb profitot képesek termelni a gazdaságoknak.

Szilágyi László cégvezető volt az MMG DIREKT legutóbbi adásának vendége, akivel a húsmarha örökítőanyag tejhasznú állományoknál történő alkalmazásának lehetőseiről, a technológia ágazatbeli térhódításáról és a minőségi szaporítóanyag kistermelők tevékenységét érintő jelentőségéről beszélgettünk, továbbá kitértünk a tőgygyulladás prevenciós módszereire is.

Miért bevett eljárás tejelő állományoknál húsmarha örökítőanyagot alkalmazni?

Azt minden tenyésztő tapasztalja, hogy az éghajlatváltozás következtében a jó minőségű takarmány felértékelődött, amit csak azokkal az állatokkal érdemes megetetni, amelyek rászolgálnak vagy várhatóan rá fognak szolgálni a jövőben.

2025-ben ott tart a tudomány, hogy a borjú születésétől számítva pár héten belül már képesek vagyunk számadatok, grafikonok alapján előrevetítetni, hogy tehénként milyen értékmérő tulajdonságokkal fog rendelkezni.

Ennek mentén meg lehet határozni, hogy melyek azok az egyedek, amelyek a populáció gerincét képezik majd és melyeket nem érdemes tovább neveli genetikai képességeik alapján. Számszerűsítve, ez átlagban a csoport alsó 25%-át jelenti: náluk érdemes húsmarha örökítőanyagot alkalmazni, ezzel növelve a jövedelmezőséget.

Mi célt szolgál a korrektív párosítási program?

Szoftverekkel elemezzük az állatokról rendelkezésre álló adatokat annak érdekében, hogy olyan bikát találjunk az adott tehénhez, amely az esetleges hibát a következő generációban képes javítani.

A küllemi tulajdonságok korrekciója mellett nagy figyelmet fordítunk a beltenyésztés visszaszorítására is, mivel az közép-hosszútávon a tejmennyiség-csökkenését és a betegségekre való kitettség fokozódását eredményezheti.

A WMS párosítási programmal emellett komplett állományelemzést is tudunk végezni. A tehenészeti telepeken ennek segítségével felvázolható a tenyésztési terv: az, hogy mi volt a kiindulási pont illetve a tenyésztési cél az adott időintervallumon belül és ezt milyen mértékben sikerült megvalósítani.

A technológia vitathatatlanul teret hódított magának az agráriumban, azon belül pedig az állattenyésztési szektorban. Milyen területeken tud segítséget nyújtani a gazdáknak?

Egyrészt, az egyik legnagyobb kihívás manapság a fiatal munkaerő bevonzása és megtartása. A technológia révén attraktívabbá, vonzóbbá tehetjük számukra a telephelyi munkát.

Másrészt, nagy segítséget nyújthatnak a számítógépekre alapozott ivarzás-megfigyelési rendszerek.

Ebben hosszú utat tett meg a szakma. A lábakra erősíthető pedométertől eljutottunk odáig, hogy a szarvasmarhák fülére rögzített érzékelőkbe az ivarzás-jelző mellett már számos egyéb, például állategészségügyi funkció is be van építve. Ezek az információk a megelőzésben töltenek be kiemelt szerepet: általuk hamarabb megtalálhatjuk a kezelésre szoruló állatokat, akiknek ennélfogva a gyógyulási esélyeik is jóval kedvezőbbek. A betegségek gazdasági hátrányt vonnak maguk után, azaz minél előbb kap megfelelő kezelést a tehén, annál alacsonyabb a kockázat és jobb a telep gazdaságossági mutatója.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: