0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 12.

Átállás ökológiai gazdálkodásra (2.) – állattenyésztés

Az ökológiai gazdálkodásban talán éppen a kistermelők a legérintettebbek, és egyre többen érdeklődnek a konvencionálisból az ökológiai gazdálkodásra való átállás követelményeinek megismerése iránt.

Ahogy az előző cikkünkben taglaltuk a szántóföldi növénytermesztők ökológiai gazdálkodásra történő átállását, úgy az állattenyésztő gazdaságoknak is van lehetőségük erre.  Figyelembe kell venni azonban, hogy nem lehetséges a párhuzamos állattartás, azaz nem lehet azonos állatfajt tartani egyazon gazdaságban ökológiai és nem ökológiai minősítésben. A beszerzett állatok származhatnak ökológiai gazdálkodásból.

Ha az adott fajt valamilyen oknál fogva nem sikerül beszerezni ökoállatként, akkor bizonyos feltételekkel konvencionális gazdálkodásból is bekerülhetnek az ökogazdaságba, ilyen esetekben viszont szintén számolni kell az átállási idővel.
ökológiai gazdálkodás átállás állattenyésztés szarvasmarha
Nem lehet azonos állatfajt tartani egyazon gazdaságban ökológiai és nem ökológiai minősítésben. (fotó: pixabay)

Főbb haszonállatok átállási ideje:

  • tojóbaromfi: 6 hét (három napos kor előtt állították ökoba),
  • pekingi kacsa: 7 hét (három napos kor előtt állították ökoba),
  • húsbaromfi: 10 hét (három napos kor előtt állították ökoba),
  • nyúl: 3 hónap,
  • tejhasznú szarvasmarha, juh, kecske, sertés: 6 hónap,
  • méh, szarvasfélék, ló, bivaly, húshasznú szarvasmarha: 1 év (élettartam minimum háromnegyed részét ökogazdálkodásban töltötte).
Az állati trágya kijuttatásának is meg vannak a bizonyos ökológiai feltételei
Az állati trágya kijuttatásának is meg vannak a bizonyos ökológiai feltételei. (Fotó: pixabay)

Az állati trágya kijuttatásának is meg vannak a bizonyos ökológiai feltételei. Az öko állati trágya + pozitív listás állati trágya összesen nem haladhatja meg parcellánként a 170 kg/N/ha/év mennyiséget – ez a szabály a talajba kijuttatott nitrogén-terhelés korlátozása miatt fontos az ökológiai gazdálkodásban művelt területeken.

Fontos kérdés az is, milyen takarmánnyal etethetők az ökogazdálkodásban tartott állatok.

A 100 százalékban ökonövényből előállított takarmány maradéktalanul etethető. Az átállási idő során megtermelt takarmányok feletetésében ellenben már korlátokba ütközünk. A saját előállítású takarmány, mely az átállási idő 2. évéből származik, szintén 100 százalékban adható az állatoknak. A nem saját előállítású, azaz vásárolt, átállási idő 2. évéből származó takarmány maximum 25 százalékos arányban lehet a takarmányadagban. A saját előállítású, átállási idő 1. évéből keletkezett takarmány maximum 20 százalékban lehet jelen a takarmányadagban. Konvencionális takarmány is feletethető a takarmányadag maximum 5 százalékát nem meghaladóan, ha nem öko-fehérjetakarmányról van szó, ökogazdaságból nem sikerült vásárolni takarmányt, kémiaioldószer-mentes, és legfeljebb 35 kilogrammos súlyt nem elérő malacnak, illetve fiatal baromfinak adható.

Legyen szó termesztésről vagy tenyésztésről, akkor nevezhető valami bio- vagy ökoterméknek, ha a mezőgazdasági eredetű összetevők minimum 95 százalékban ökogazdálkodásból származnak.

Ennek a szabályozásnak elsődleges célja a fogyasztók védelme, a tisztességes piaci verseny biztosítása, a gazdálkodás közös elveinek meghatározása, valamint a mezőgazdasági termelésből származó környezeti terhelések csökkentése.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: