Csemegekukorica: meghatározó a hibrid és az évjárat
Az eredményes és hatékony csemegekukorica-termesztés kiindulópontja a megfelelő hibrid megválasztása. A csemegekukoricából jóval szűkebb a hibridkínálat, mint takarmánykukoricából, de a termelők – a feldolgozóval egyeztetve – kiválaszthatják a számukra megfelelőt. A hároméves kísérletsorozatban 12-18 hibridet teszteltünk kedvező ökológiai (csernozjomtalaj) és agrotechnikai (optimalizált technológia) feltételek között. Az évjárat – elsősorban annak vízellátottsága – jelentősen befolyásolta az elért termésszintet. Száraz feltételek között a csemegekukorica termésszintje – a vizsgált hibridek átlagában – 2021-ben 15,1 tonna/hektár, 2022-ben 13,4 tonna/hektár, 2023-ban pedig 20,9 tonna/hektár volt. Öntözve ezeket a termésszinteket körülbelül 4 tonna/hektárral lehetett növelni (18,8 tonna/hektár, 18 tonna/hektár, 24 tonna/hektár), de az évjárat kedvezőtlen, negatív hatását nem lehetett teljesen megszüntetni.
A komplex minőségi vizsgálatokkal azt is sikerült kimutatnunk, hogy a hibridválasztás nemcsak a termés mennyiségét, hanem annak minőségét is erőteljesen befolyásolta. A hibridekben a fitoaktív anyagok (lutein, zeaxantin) mennyisége, illetve azok aránya egyaránt jelentősen változott, átalakítva a termés egészségre gyakorolt hatását.
Az agrotechnika-fejlesztési kutatásaink a technológia több fontos elemét foglalták magukba. A kísérleteket kiváló tápanyag- és vízháztartású csernozjomtalajon végeztük. Az átlagos vízellátású csernozjomtalaj kedvező természetes tápanyagszolgáltató képessége 2021-ben érvényesült, ezért valamennyi csemegekukorica-hibridnél a 75 kilogramm/hektár bizonyult optimális N-adagnak, mind száraz (hibridek átlagában 19,4 tonna/hektár), mind öntözött (24,3 tonna/hektár) viszonyok között. Az ennél nagyobb, 150 kilogramm/hektár N-adagnál már terméscsökkenést lehetett tapasztalni (hibridek átlagában öntözés nélkül 17,8 tonna/hektár, öntözött viszonyok között 21,7 tonna/hektár termést mértünk). Ilyen gazdag tápanyagellátottságú csernozjomtalajon az időszakos tápanyaghiányok kiküszöbölésére eredményesen lehetett makro- és mikroelem-tartalmú levéltrágyákat alkalmazni. 2022-ben, amikor különösen nagy volt az aszály, a száraz és az öntözött viszonyok között termesztett csemegekukorica-hibrideknél a levéltrágyák csak minimális, nem szignifikáns termésváltozást idéztek elő a kontrollhoz képest. A hibridek átlagában „száraz” (életmentő célból ekkor 2×30, azaz 60 milliméter öntözővizet adtunk, hogy az állományok ne semmisüljenek meg) kontrollkezelésben 13,7 tonna/hektár, levéltrágyázott kezelések átlagában 14,3 tonna/hektár termést kaptunk.
Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a levéltrágya-kezelések hatására jelentősen nőtt a lutein és a zeaxantin mennyisége is a kontrollkezeléshez képest.
