0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 10.

Win-win technológia a csemegekukorica termesztésében

A csemegekukorica különleges helyet foglal el a hazai növénytermesztésben és élelmiszeriparban: az eredményes és hatékony csemegekukorica-termesztés kiindulópontja a megfelelő hibrid megválasztása.

A gyomirtás hatása

Növényvédelmi szempontból kulcsfontosságú feladat a csemegekukorica-állományok gyommentesen tartása. Közismert, hogy a csemegekukorica sokkal érzékenyebb a különböző herbicidekre, mint a szemeskukorica. Posztemergens gyomirtó szerek hatását hasonlítottuk össze eltérő genotípusú csemegekukorica-hibrideknél.

A kontroll (kultivátorozott)-kezeléshez képest a herbicides kezeletlen átlagosan mintegy 1 tonna/hektárral nagyobb termést kaptunk mind száraz, mind öntözött feltételek mellett.

A vizsgálataink arra is rámutattak, hogy a herbicidek termést befolyásoló hatása hibridspecifikusan érvényesült (pl. nagyon kedvező, 2,7 tonna/hektáros terméstöbbletet tapasztaltunk a Tyson Laudis kezelésénél). Bármilyen szakszerű herbicides kezelés stresszhatást okoz a csemegekukoricának, amely – talán – kevésbé jelenik meg a termés mennyiségében, annál inkább a minőségi paramétereknél. Ezért is nagyon pozitív az a kutatási eredményünk, hogy a vegyszerrel nem kezelt kontroll (kultivátorozott)-kezeléshez képest a luteintartalom nem csökkent, a zeaxantin-tartalom pedig növekedett a megfelelő herbicid adagolásakor.

Bizonyos herbicidek főként a termésminőséget befolyásolják

Mezoparcellás kísérlet

A projekt vállalásai között nem szerepelt, de szakmai szempontból indokoltnak tartottuk, hogy a negyedik évben speciális, komplex, mezoparcellás modellkísérletet folytassunk. Ehhez a modellkísérlethez csatlakozott szenzoros vizsgálataival a Fitopedon Kft.

Ahhoz, hogy a csemegekukorica termésmennyiségében és -minőségében bekövetkezett változások ok-okozati összefüggéseit feltárjuk, széles körű mérési adatbázisra van szükségünk a csemegekukorica vegetációs periódusa során.

Modellkísérletünkben a Fitopedon Kft. automatikus méréseket végző szenzorokat használt, és az így nyert adatok bekerültek az adatgyűjtőbe a későbbi leolvasás céljából.

A szenzoros mérések a teljes vegetációs periódusra kiterjedtek és magukba foglalták a növénytermesztési tér fontosabb paramétereit (levegőhőmérséklet-minimum, -átlag, -maximum; talajhőmérséklet-minimum, -átlag, -maximum; relatívpáratartalom-minimum, -átlag, -maximum). A mezoparcellás kísérletben eltéréseket találunk a modelltechnológiák esetében, elsősorban a mikroklimatikus paraméterek (talajnedvesség) vonatkozásában, de különbségeket tapasztaltunk a makroklimatikus faktorokban (léghőmérséklet, relatív páratartalom) is.

A 2021–2023. évek kisparcellás és a 2024. évi mezoparcellás kísérletekben részletes in situ, non destruktív növényfiziológiai paramétereket mértünk meg a vegetációs periódus kiemelt fenofázisaiban. A 2024. év komplex modellkísérletében megállapítottuk, hogy

1 méter növénymagasságnál a SPAD-értékek 49,6-51,8 között változtak, a nagyobb intenzitás mellett mértük a kedvezőbb értékeket.

Az NDVI-értékek 0,78-0,80 között, viszonylag szűk intervallumban változtak. A technológiai intenzitási szint növekedése a csemegekukorica-állományok levélterületének növekedését eredményezte 1 méteres növénymagasságnál. Az átlagos technológiai szintnél 3,2 m2/m2, intenzív technológiánál 3,3 m2/m2, míg a szuperintenzív modellben 3,7 m2/m2 LAI-értékeket határoztunk meg.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság

Magazin ajánló: