A virágzáskori növényfiziológiai mutatók esetében az intenzitási szint növelésével emelkedtek a SPAD-értékek (átlagos 50,9, intenzív 52,6, szuperintenzív 52,3), ami a kedvezőbb fotoszintetikus folyamatokat bizonyította. Az NDVI-értékek ebben a mérési időben is viszonylag szűk intervallumban változtak (0,82-0,83). Virágzáskor az állományok levélfelületében mért korábbi különbségek kiegyenlítődtek (átlagos 4,2 m2/m2, intenzív 4,1 m2/m2, szuperintenzív 4,3 m2/m2).

A kísérletben a csemegekukorica termése 27 778 és 29 333 kilogramm/hektár között alakult a kezelésektől függően, ami figyelembe véve a júliusi kedvezőtlen időjárást, nagyon jónak tekinthető. A termés minőségi mutatói közül néztük a kolorimetriás L, C és H értékét, valamint a Brix értéket. A minták feldolgozása optimális betakarítási időben történt.

A C érték (chroma) az átlagos változatban volt a legkisebb (47,2), ez szignifikánsan csak az intenzív változattól különbözött. A kolorimetriás H (hue) érték sem különbözött nagymértékben a technológiai változatokban, az értékek 92,5 és 93,3 között változtak. A legnagyobb értéket a szuperintenzív kezelésben mértük. A refraktométeres mérések eredményei (Brix-százalék) szignifikáns eltérést mutattak az átlagos (13,6 százalék) és szuperintenzív (15,1 százalék) változatok között.

Üzemi méretekben

A projekt keretében részletes megfigyeléseket, méréseket végeztünk a három gazdaságban beállított nagyüzemi parcellákban. Ezek magukba foglalták a fenológiai, fenometriai, növény-egészségügyi, fitofiziológiai, termésképző elemek és termésmennyiség vizsgálatát.

A 2024. év időjárási feltételei ellentmondásosan alakultak a csemegekukorica termésképződési folyamatai szempontjából, mind a három nagyüzemi kísérletben. Az öntözés is csak részben tudta a kedvezőtlen időjárási feltételeket ellensúlyozni. A három kísérleti helyen a csemegekukorica termés­eredményei nem különböztek egymástól lényegesen, és az alkalmazott kezelések között sem tapasztaltunk jelentős eltéréseket. Az Irrifarm Kft.-nél beállított centeröntözött parcellákon 15,1-16,2 tonna/hektár, a csepegtető öntözéses parcellákon 16,8-17,9 tonna/hektár között változott a csemegekukorica termése, azaz

Mindkét öntözési mód esetében a kontrollkezelésben kaptuk a legkisebb termést, mely a kezelések hatására kisebb-nagyobb mértékben növekedett.

A Formula-GP Kft. üzemi kísérletében a csemegekukorica termése 16,1 és 17,2 tonna/hektár között változott, azaz a kezelések között szintén 1,1 tonna/hektár volt a különbség. A legkisebb termést a Start 3 kezelésben adta. A Geo-Terra ’96 Kft. gazdaságában a termések 14,5-15,8 tonna/hektár közötti intervallumban mozogtak, azaz a kezelések között 1,3 tonna/hektár terméskülönbséget mértünk. A legkedvezőbb termést az Intenzív 1 módosított kezelés adta a tavalyi évben.

Megállapítottuk, hogy a csemegekukorica nagy ráfordítással (termelési költséggel) termelhető növényi kultúra. Az eredményes gazdálkodás szempontjából kulcsfontosságú, hogy intenzív növénytermesztési technológiát alkalmazzunk, melynek része a növényi igényekhez alkalmazkodó (optimalizáló) tápanyag-gazdálkodási rendszer. Vizsgálataink során három eltérő ökológiai körülmények között gazdálkodó üzemben állítottuk be a kísérleteket szárazgazdálkodásos (Hajdúböszörmény), esőztető öntözéses (Hajdúszoboszló és Nádudvar), valamint csepegtető öntözéses (Hajdúszoboszló) változatokban. Megállapítottuk, hogy

(A kísérletsorozat, a Win-win technológia a Healthy food csemegekukorica-termesztésben 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00064 projekt keretében valósult meg.)

Szerző: Dr. Pepó Péter

Debreceni Egyetem