Legyen hozzájuk kegyes az időjárás, azaz essen elegendő eső arányos idő- és térbeni eloszlásban, és ne pusztítson jégverés; javuljanak a terményárak; legyen velük szemben méltányos az agrárpolitika, és a szerbiai kormány végre ne késsen a nekik járó támogatások kifizetésével, ahogy az elmúlt években történt.

Ha csak az elmúlt három év sanyarú tapasztalatát vesszük szemügyre, akkor kiderül, hogy 2022-ben az év végére összejött ugyan 600 literen (600 mm/m2) felüli átlagos csapadékmennyiség Szerbiában, de az év első nyolc hónapjában 200-250 literrel (250 mm/m2) kevesebb eső áztatta a földet a megszokottnál, emiatt pedig megfeleződött a megszokott termésmennyiség.
Időjárás és szerbiai terményárak
Tavalyelőtt nem volt gond sem a csapadék mennyiségével, sem időbeni eloszlásával, ennek köszönhetően az előző évhez képest megduplázódott a termés. A világpiaci árak csökkenése és az olcsó külföldi élelmiszeripari termékek szerbiai behozatala miatt azonban a felére estek a terményárak Szerbiában, ezért nem térültek meg a befektetések, ami kiverte a biztosítékot a gazdáknál.
Júliusban és augusztusban az évszázados melegrekordok időszakában ugyanis csak nyomokban hullott csapadék, és ezt az aszályt meg a trópusi hőséget a legszárazságtűrőbb növények, mint a napraforgó és a kukorica sem tudták számottevő terméscsökkenés nélkül átvészelni. Összességében ezért drasztikus volt a terméskiesés.
Ez az, ami az elmúlt három évben nagyon megviselte a szerbiai termelőket. Ehhez még hozzájött az, hogy úgy érezték, a kormány folyamatosan átveri őket, mivel nem fizette ki idejekorán az agrártámogatásokat, és nem hozta meg maradéktalanul azokat az általuk követelt intézkedéseket, amelyek az alacsony világpiaci árakból eredő veszteségeiket lettek volna hivatottak némileg semlegesíteni.
Ezekből adódóan megszűnt a termelők versengése a kiadó termőföldek bérlése iránt, az érdekeltek egy része ugyanis úgy véli, nem kapja vissza azt a bő ötszáz eurót, amit a földek bérléséért hektáronként ki kell fizetnie. Ezek azok az elmúlt évi tapasztalatok, amelyekből idén semmiképp se kérnek a termelők.
Folyamatos alkudozás szerbiai
Évek óta zajlik a „húzd meg, ereszd meg” játék a kormány és a szerbiai mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szervezetei között.
Pontosan érzi, hogy hol van a földművelők és az állattartók tűrőképességének a határa, és kéréseik teljesítése ügyében maradéktalanul elmegy a képzeletbeli piros vonalig. Folyamatosan alkudozik velük, ígéretei ellenére nem teljesíti teljes mértékben a termelők követeléseit, amikor pedig végre megszületik a megállapodás közöttük, a legtöbb esetben akkor is hónapoknak kell elmúlnia ahhoz, hogy kifizessék a beígért támogatásokat.
Persze a termelők is értik, hogy a kormány ajtaján nem csak ők kopogtatnak folyamatosan. Rajtuk kívül ott vannak a gazdasági helyzetükkel ugyancsak elégedetlen egészségügyi dolgozók és pedagógusok, meg ennél most éppen nagyobb gondok is vannak (tömeges egyetemistatüntetések zajlanak Szerbia-szerte). Ettől függetlenül időnként a gazdáknál is elszakad a cérna, és ilyenkor rendre úgy adnak hangot elégedetlenségüknek, hogy traktorjaikkal felvonulva tüntetnek, eltorlaszolják az utakat, vagy a parlament előtt a vízelvezető csatornába öntik az általuk termelt tejet. Ez történik, ismétlődik évek óta Szerbiában. A belgrádi kormány pedig rendre megismétli, hogy az államkassza lehetőségei korlátozottak.
