A magyar külkereskedelmi forgalomban a hazai agrár- és élelmiszeripar kiemelt szerepet tölt be. Részesedése a teljes nemzetgazdasági exportértékből közel 10 százalékot tesz ki (a 2024. év I–III. negyedéves eredménye alapján). A tavalyi évben ráadásul kedvező változások történtek a külkereskedelmi mérlegünkben is: agrárexportunk több mint 4 százalékkal nőtt az előző évhez képest, míg az importunkban 3 százalékos csökkenés történt. Számszerűsítve: a több mint 10 milliárd eurós exportunkkal 7 milliárdos import állt szemben – egyértelműen pozitív mérleget eredményezve.
EU-s partnereink közül kiemelkedik Románia, amely – Németországot és Olaszországot követően – a harmadik legjelentősebb célpiaca a magyar agrár- és élelmiszeripari termékeknek. Romániába irányuló exportunk az 1100 millió euró értéket is meghaladja, amely nem sokkal marad el a német és az olasz kivitelünk értéke mögött, és jócskán meghaladja a további nagy célpiacainkat, Ausztriát és Lengyelországot is.
Hogy milyen jelentőséggel bír ez a magyar gazdaság szempontjából, azt jól mutatja, hogy míg keleti szomszédunk az export szempontjából az egyik legfontosabb célpiacunk, addig az onnan származó import az összbehozatal 5 százalékát sem éri el. Ebből is látható, hogy egyértelműen pozitív külkereskedelmi mérleggel rendelkezünk Románia viszonylatában.
Néhány beszédes adat a román piac fontosságáról:
• élő sertés: ahogyan az utóbbi években, idén is Románia volt a legnagyobb vásárló 46 százalékos részesedéssel,
• sertéshús: a legfontosabb célpiacunk 37 százalékos részesedéssel,
• tej: szintén a legnagyobb célpiacunk,
• állati takarmány: az elsődleges célpiac (több mint duplája a második Olaszországnak),
• árpa: a második legfontosabb célország 17 százalékos részesedéssel.
Bulgária viszonylatában már jóval csekélyebb külkereskedelmi forgalomról számolhatunk be, ami nagyságrendileg egyötöde a román exportunknak, ellenben mérlegünk ugyanúgy erős pozitívumot mutat: a 233 millió eurós exporttal szemben csupán 50 millió eurós import áll. Bulgária mint célország kiemelt jelentőséggel bír például a tejexportunk szempontjából (a harmadik legnagyobb exportmennyiséggel Románia és Horvátország után). Ki kell még emelni a búzaexportunkat, ahol Olaszország (44 százalék) és Németország (25 százalék) a két legnagyobb vásárló, de Ausztria, Bosznia-Hercegovina és Horvátország mellett Bulgária is fontos piacot jelent.
A kialakult partneri kapcsolatoknak köszönhetően nem kérdés, hogy a teljes piacnyitás még további bővülést hozhat. Vállalkozásaink még versenyképesebbek lehetnek ezekben az országokban, mivel a határnyitással jelentősen lerövidül majd a szállítási időtartam, csökkentve ezzel a költségeket.
Hogy milyen széles körű előnyöket hozhat ez, egy gyakorlati példával tudnám érzékeltetni: az élősertés-szállítmányok számára eddig is soron kívüli biztosított volt a határátlépés, de visszafelé (üresen) már több órát vagy akár több napot is várakoznia kellett a gépjárműnek. Ezek a költségek a schengeni csatlakozással és a teljes határnyitással érdemben lecsökkennek, amely tovább bővítheti majd a két ország kereskedelmi kapcsolatait.
Dr. Cseh Tibor András
NAK európai uniós agrárstratégiáért
és külkapcsolatokért felelős alelnök,
MAGOSZ főtitkár
