A tervet Annie Genevard, Franciaország mezőgazdasági, élelmiszer-szuverenitásért és erdészetért felelős minisztere terjesztette elő. Az elmúlt években az ország különböző vírusos járványokkal szembesült a baromfi-, szarvasmarha- és juhállományban, és földrajzilag az afrikai sertéspestis (ASP) is az ország küszöbén áll.
Szerződések a főbb állattenyésztő szakszervezetekkel
A miniszter elképzelése szerint
Fontos elem a gazdaságok felügyeletének és a biológiai biztonságnak a megerősítése, a megelőző védőoltások megszervezése, valamint az új, innovatív megoldások értékelése.
„Ha ezeket a lépéseket előre közösen rögzítjük, akkor az ország egésze hatékonyabban és gyorsabban küzdhet a jelenlegi járványok ellen, de az új veszélyeket is megelőzhetjük” ‒ mondta, majd hozzátette: „Tudom, hogy számíthatok minden érintett szereplőre, hogy együtt építsünk fel egy ambiciózus és rugalmas állat-egészségügyi rendszert. A járványok nem ismernek határokat, innovatív francia rendszert kell kiépítenünk, és egyúttal ezt a stratégiai megközelítést ki kell terjesztenünk az egész Európai Unióra.”
Forrás: Wikimedia Commons
Az állatbetegségek ad hoc megközelítése
Eddig Franciaországban a betegségekkel kapcsolatos megközelítés gyakran viszonylag ad hoc jellegű volt. Sokszor előfordul, hogy amint egy új betegség megjelenik, a hatóságok először megfigyelik a helyzetet, majd úgy döntenek, hogy nagy mennyiségű vakcinát rendelnek az oltási kampányhoz. Ám a kérdés, miszerint kinek kell elvégeznie az oltásokat, és hogyan kell megszervezni, gyakran megválaszolatlanul marad. Ennek eredményeképpen
Genevard elmondta: „Közösen kell részt vennünk a jövő egészségügyi szervezetének meghatározásában, amely alkalmazkodik az állattenyésztésünket érintő új kockázatokhoz, az éghajlatváltozás és a világkereskedelmi verseny fokozódása mellett.”
Majd így folytatta: „2025 a példátlan veszélyek éve lehet, a 2024-ben tapasztalt válságok elhúzódásával és olyan új betegségek megjelenésével, amelyek már jelen vannak a szomszédos országokban, mint például az afrikai sertéspestis Németországban, vagy amelyek az éghajlatváltozás miatt érkezhetnek a mi világrészünkre.”
A sajt, a sertéshús és a csirke fő exportőrei
Franciaország az egyik legnagyobb exportőr az állattenyésztésben, és igyekszik megőrizni ezt a pozícióját az állati termékek, például a sajtok, joghurtok, valamint a sertés-, marha- és csirkehús piacán.
2024-ben Franciaországban bőven volt járvány: délen a szarvasmarhák és a juhok epizootiás vérzéses betegsége (EHD), északon a kéknyelv-betegség 3-as szerotípusa (főként juhokat érintve), valamint az egész országban a madárinfluenza több éve fenyegető veszélyt jelent.
Ajánljuk még:
