Mint Szabadkai Andrea elmondta, hogy étkeztetést falusi vendégasztal keretében kizárólag kistermelő végezhet, magán- vagy jogi személyként, a megszabott mennyiségben, az általa megtermelt alaptermékből, illetve az általa összegyűjtött vadon termő alaptermékből. Ezekből készíthet élelmiszert, ételt, illetve az ételkészítéshez szükséges egyéb vásárolt összetevő felhasználását is engedi a jogszabály – amennyiben annak az összetevőnek az észszerű előállítása a kistermelőtől nem várható el. Lehetőség az együttműködésre, hogy a kistermelő a falusi vendégasztalra más kistermelőtől is vásárolhat élelmiszert is.
A Nébih és a vendéglátás
– Azonban van olyan étkeztetési mód is, például a lakásétterem, ami lényegében háztartási körülmények között végzett vendéglátást jelent, amikor az ételek alapanyagait a vendéglátó megvásárolhatja. Ezt a tevékenységi formát akár egy lakásban is lehet végezni, így például az összes alapanyagot boltban, vagy piacon, termelőtől megvásárolva egy hetedik emeleti garzonban is nyithatunk lakáséttermet. Ez a kifejezés a jogszabályban nem található meg, ám a Nébih vendéglátás és étkeztetés jó higiéniai gyakorlatát összefoglaló útmutatóban szerepel. A falusi szállásadóknak is megnyílt a lehetősége az étkeztetésre. Ugyancsak a háztartási körülmények között végzett étkeztetés az, amit ők nyújthatnak, de csak és kizárólag a szállóvendégeik részére. Tehát míg a falusi vendégasztalon történő étkeztetés esetében a kistermelő a turistának is értékesíthet ételt, addig a falusi szállásadó kizárólag a nála megszálló vendégeit étkeztetheti – tisztázza a szakértő a lehetséges opciókat.
Szabadkai Andrea azt ajánlja a falusi vendégasztal iránt érdeklődő kistermelőknek, hogy első lépésként a helyileg illetékes hatósági állatorvossal egyeztessenek a tevékenység megkezdése előtt. Ennél az étkeztetési módnál lehetséges egyedül az is, hogy házi vágásból, helyben fogyasztásra felkínálhassák a saját állatuk húsából alapos hőkezeléssel elkészített ételt. A háziállat is hordozhat olyan zoonózisos betegséget, mint például a sertés esetében a trichinella-fertőzés, ami hőkezelés hiányában veszélyes lehet az emberi egészségre. Ebből következik, hogy házi vágásból füstölt kolbász vagy sonka nem értékesíthető, hiszen ezeknek a termékeknek az előállítása során az alapanyag nem esik át alapos hőkezelésen. Ilyen termékeket engedélyes vágóhídon levágatott állat húsából állíthat elő és értékesíthet a kistermelő a falusi vendégasztal esetében is.
Élménygazda Program
A falusi vendégasztal étkeztetés iránt érdeklődők részére a Kislépték Egyesület már hetedik éve szervez Élménygazda Program műhelymunkát. A programban a szakemberek részletesen végigveszik a szolgáltatás szabályrendszerét, és a témával kapcsolatos kérdésre szívesen válaszolnak. Szabadkai Andrea nagyon bizakodó a szolgáltatással kapcsolatban. A Kislépték Egyesület az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületével közösen létrehozta az Agroturizmus Étele versenyfelhívást, amely keretében kifejezetten a saját alapanyagokból sütő-főző ételkészítők csoportját, illetve a saját termelésű alapanyagot biztosító, de séfekkel összeálló termelőket szólították meg. A verseny során az elkészített ételek nemcsak gasztronómiai élményt adnak, de népszerűsítik is a kistermelői alapanyagokat, ezzel segítve, támogatva működésüket. Az első ilyen verseny döntője Szolnokon, a Magyarország Étele verseny keretében, április végén lesz megrendezve.
– Az mindenesetre örvendetes, hogy az agroturizmus trendje napjainkban egyre inkább erősödik, és ahogy lenni szokott, minél távolabb vagyunk valamitől, általában annál nagyobb a vágy, hogy átélhessük azt, amiben nincsen mindennap részünk. Ebből adódóan látni a városi lakosság nyitottságát, akik a rohanó életmód és a gyorséttermi ételek helyett már valami másra is vágynak. Olyan ételre, ami valóban egészséges, kulináris élményt nyújt, és nem utolsósorban támogatja a hazai termelőket. Ezek miatt is bizakodom a falusi vendégasztal és az agroturizmus hosszú távú fejlődésében, sikerében.
(Fotók: Szabadkai Andrea, Nagy Viktória, Vrancsik Tibor)
