Sokan kifejezetten a helyi termékeket, helyi ételeket keresik. Vidéken egyre kevesebben termelnek, és a városokban a rohanó életmód miatt egyre ritkábban főznek. Tudjuk egyáltalán, mit eszünk? A rövid élelmiszer-ellátási lánc (REL) ezekre a kérdésekre ad választ, a termelő és a fogyasztó között épít hidat. Egyik ilyen REL lehetőség a kistermelők által végzett falusi vendégasztal étkeztetés.
A kistermelők „történelmében” fontos dátum 2010, ekkor lépett hatályba az a kistermelői tevékenységet meghatározó jogszabály, amelyben már szerepelt a falusi vendégasztal kifejezés. A megalkotott jogszabályi háttér rugalmasságából és a jogalkotók támogatásából adódóan a vidék meghatározó közösségépítő tevékenységét is, a disznóvágást – az új jogszabály szerint – már bizonyos feltételek mellett lehetett úgy végezni kistermelői szinten, hogy a házi vágásból származó ételeket gazdaságukból értékesíthették a kistermelők helyben fogyasztásra. A falusi vendégasztalról Szabadkai Andreát, a Kislépték Egyesület szakértőjét kérdeztem.
– Az egyre erőteljesebb birtokkoncentráció hatására a kisgazdaságok száma Európa-szerte folyamatosan csökken. Éppen emiatt a termelői ételek kínálásának egyik célja, hogy a kisgazdaságoknak segítse a több lábon állását a helyi termékek népszerűsítésével, a rövid ellátási láncok támogatásával, az agroturizmus erősítésével. A falusi vendégasztalra egyfajta jövedelem-kiegészítésként is lehet gondolni. Ám sokkal több ennél. Értékőrzés és átadás, közösségi tér, és kapcsolat és elismerés. A kezdeményezés lényege pedig, hogy a regisztrált kistermelő magasabb megélhetéshez jusson úgy, hogy az általa megtermelt alapanyagot feldolgozza, illetve azt étkeztetés keretében értékesítse, természetesen a tevékenység szabályaira vonatkozó kritériumok a figyelembevételével.
Rugalmasabb alaphigiéniai követelmények
De mik ezek a kritériumok? Elsősorban a nyomonkövethetőség és a higiéniai követelményeknek kell megfelelni.
– Az unió által meghatározott higiéniai rendeletben is külön kitérnek azokra a magánszemélyekre, akik kis mennyiségben értékesítenek élelmiszert. Rájuk a rugalmasabb alaphigiéniai követelmények vonatkoznak. A jó higiéniai gyakorlat a falusi vendégasztal esetében azt is megengedi, hogy a kistermelő a saját lakóépületének a konyhájában időbeni elkülönítéssel végezhessen értékesítési célú ételkészítést. Használhatja a kistermelő a saját kemencéjét, gáztűzhelyét, bográcsozóját, grillsütőjét a vendégek számára készített ételek elkészítéséhez. A lényeg, hogy az étkeztetési folyamatokat időben, vagy térben (pl. nyári konyha) el tudja különíteni a saját használattól. Időben úgy tudja tevékenységét elkülöníteni, hogy saját használat után időt hagy arra, hogy az ételkészítéshez szükséges eszközöket elővegye, a helyet és a berendezéseket kitakarítsa, letisztítsa stb., és csak ez után áll hozzá a vendégeknek szánt étel elkészítéshez. A szolgáltatás esetében a kistermelő csak annyi vendéget fogadhat, amennyit időben és térben, a higiéniai szabályok betartásával, biztonsággal ki tud szolgálni úgy, hogy a kistermelői (heti, éves) mennyiséget nem lépje túl.
