Az Egyesült Királyság területén egyre több feketerigó esik áldozatul az usutu vírusnak. A fő probléma, hogy ez nem csak a rigókat, de a többi állatot és az embert is érinti. Először Dél-Afrikában ütötte fel a fejét a kór 1959-ben, de mára Európában is elterjedt. A vírus különösen halálos egyes madárfajokra, például a feketerigókra. Az Egyesült Királyságban 2020 óta van jelen. Egyes területeken, például

– írja a NewScientist.

Hugh Hanmer, a Brit Ornitológiai Tröszt munkatársa rámutatott, hogy akkor fedezték fel a rigópopuláció drasztikus csökkenését, amikor az usutu vírus felbukkant.

Az emberek esetében általában enyhe lázat okoz. Azonban a szakértők figyelemmel kísérik ezeket az állatról emberre terjedő betegségeket, mivel segíthetnek egy jövőbeli szúnyogok által terjesztett kórság kezelésében is.

A szúnyogok többféle vírust is terjeszthetnek

Például a nyugat-nílusi láz hasonló módon terjed, mint az usutu, és ugyanolyan környezeti feltételekre van szükség hozzá. „Azok a szúnyogok, melyek az usutu-vírust terjesztik, általában a nyugat-nílusi lázat is hordozhatják, és ugyanazok a madarak, melyek hordozói {az usutunak} szintén képesek a hordozni a nyugat-nílusi lázat is.” – mondta Arran Folly, az Egyesült Királyság Állat- és Növényegészségügyi Ügynökségnek (APHA) munkatársa.

A fertőzöttek nagyjából 20 százaléka tapasztalhat lázat, fejfájást, fájdalmat, hányást és hasmenést. Ritka esetben a vírus akár agy- és gerincvelő gyulladást is okozhat, ami halálos lehet. Egyelőre nincs ellene humán vakcina.