A támogatás célja a mezőgazdasági termékek értéknövelése, a piacra jutást elősegítő technológiai fejlesztések előmozdítása és az élelmiszer-feldolgozás vállalati hatékonyságának növelése volt. Ahogy Nagy István agrárminiszter köszöntőjében is elhangzott, a mai magyar élelmiszeripar nagyon komoly versenyképességi hátrányban szenved.

A 2024 őszén beadott pályázatok 5-200 millió Ft értékek közt mozogtak, aminek nyomán 5-10 vagy akár 400 millió Ft értékű beruházások valósulnak meg a közeljövőben. A tárcavezető szerint a kormány történelmi döntést hozott azzal, hogy az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz a lehető legmagasabb, Európában egyedülálló társfinanszírozási arányt rendelte, így a 2021 és 2027 közötti ciklus csaknem 2900 milliárd forintos keretéből 2300 milliárd forintot a magyar költségvetés biztosít.

A nyertesek között nagyobb vállalkozásokkal is találkozhatunk, mint a Cerbona, a Herbária Gyógynövény, az Izsáki Házitészta, borászatok közül a Szent Andrea Szőlőbirtok és a Garai Pincészet, minőségi pálinkakészítők közül az Agárdi Pálinka és a Panyolai Szilvórium. Többségében mégis inkább a kisüzemek szerepeltek, mint egy bodrogkisfaludi lepárló üzem, a Seven Hills Distillery, amely a későbbiekben whiskey készítésre szeretne fókuszálni, s egy ehhez alkalmas lepárló terasz építésére pályázott, vagy egy mányi húsfeldolgozó üzem, amely a működését megkönnyítő keverő- és töltőgépre, illetve érintésmentes szeletelőgépre pályázott, vagy a balmazújvárosi Tejgazdaság Kft., ahol a tejfeldolgozó üzemük továbbfejlesztését és a sertéstelephez kapcsolódó vágóhíd és húsfeldolgozó üzem kapacitásbővítését és a csomagolástechnika fejlesztését tűzték ki célul.

Nagy István üdvözölte, hogy minden vidékfejlesztési pályázat túljelentkezéssel zárult, mert ez azt mutatja, hogy maguk a termelők is fejleszteni akarnak, ami örömteli, hiszen a beruházás és a fejlesztés a válasz a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart sújtó kihívásokra.