A délnémet spárga- és szamócatermesztők szövetségének tájékoztatására hivatkozva a fruchthandel.de szakportál arról számolt be, hogy március első hetében tudott megtörni a spárga mélynyugalmi állapota, addig alig sütött a nap és a talaj igen hideg volt, nem ösztönözte semmi a töveket, hogy kihajtsanak.
Nyolc éve volt utoljára ilyen hideg
Idéznek egy spárgatermesztési szaktanácsadót is a cikkben: dr. Ludger Aldenhoff felidézi, hogy február vége körül átlagosan 3,9 °C-os volt a talajhőmérséklet. Összehasonlításképpen: a korábbi években ez az érték csak 2017-ben volt alacsonyabb, 2,9 °C, az elmúlt években inkább 4-5 °C felett alakult. Mint elmondta, február végén késői szezonkezdetre volt kilátás, aztán miután március eleje gazdagabb volt napsütésben, kicsit korábbi kezdetben kezdtek reménykedni, de most újra az említett hónap vége látszik reálisnak.
Tavaly sem volt korai
2024 tavaszán a rengeteg eső miatt aggódtak a németországi spárgatermesztők, hogy az egész szezonjuk dugába dől, aztán nem túl korai szezonkezdettel, de nagyjából rendben mentek a dolgok, húsvétra már belföldi spárgát vihettek haza a németországi vásárlók.
Kedvenc zöldségük
Az agrárpiaci információkat gyűjtő és elemző németországi AMI adataira hivatkozva a fruchthandel.de azt írta, hogy a Németországban piacra kerülő spárgának már a 85 százalékát az ország határain belül termesztik meg (nagyon kevés zöldségről mondható ez el a spárgán kívül). Nem volt ez mindig így, óriási importőrök voltak, ami motorként szolgált a magyarországi spárgatermesztés fellendüléséhez is, de szépen lassan kiépült a belföldi termesztésük. A marketingben sem mulasztják el hangsúlyozni, hogy a helyi spárga vásárlása nemcsak a helyi gazdaságnak segít, hanem fenntartható is, a rövid szállítási útvonalaknak köszönhetően ugyanis rengeteg CO2 takarítható meg.
