Harcias tojók, csíkos csibék
Az ideális az lenne, ha szabadon, nagy területen élhetnének, de ez sajnos nem kivitelezhető, ezért karámrendszert építettek ki, amelyeket két méter magasra kellett emelni, hogy megakadályozzák a madarak szökését, hiszen képesek helyből 1,5 méter magasat ugrani. Jelenleg egy madárnak 30 négyzetméter életteret adnak, és 30-40 egyedet tartanak együtt. Hierarchikus állatok, a rendszer csúcsán a tojók állnak, amelyek gyakran összevitatkoznak a hímen, az órákig tartó harc időnként valóságosan vérre megy, sokszor ejtenek egymáson végzetes sérüléseket. Európában nincs rokon fajuk, ezért van az is, hogy nem kapnak el betegségeket, például a madárinfluenzára sem érzékenyek.
A madarakat búzával, kukoricával, napraforgóval etetik, a növénytermesztésük teljes egészében lefedi az emuk szükségleteit, a vágó állatok csak saját gazdaságból származó takarmányt kapnak. A tojóknak és a csibéknek Levente összeállított egy magasabb értékű tápot, ebben az eredeti keverék kiegészül lucernával, zeolittal és mésszel, amiből granulátumot készíttet. Erre azért van szükség, hogy a tojókat és az újszülött csibéket felkészítsék a télre, hiszen az emuk az európai évszakok szerint ősztől tavaszig tojnak. A kelés pedig eltarthat júniusig is, így az utolsó csibék, még csenevészen indulnak neki a télnek. Levente azt mondja, ahhoz, hogy az emuk genetikailag átálljanak erre a féltekére, a szakemberek szerint ez csak 30 generáció után valósul meg. Európában nem tart itt a folyamat, ehhez legalább még húsz évre van szükség. De figyelemre méltó, hogy teljesen vegyszermentesen felnevelhetők és tarthatók a madarak.
Évente 1000-1500 tojást tudnak keltetni saját keltetőjükben, a csibék 54 nap múlva kelnek ki a tojásból, és csíkos szőrzettel jönnek a világra. A tojások többsége a szaporulatot szolgálja. Ha valaki viszont fogyasztani szeretné – hiszen nagyon finom –, arra kell számítani, hogy 12 tyúktojásnak felel meg egyetlen emutojás.
Feldolgozás felsőfokon
A madarak gyarapodtak, ami egy következő lépést generált, Futás Levente 2010-ben egy húsfeldolgozó létesítése mellett döntött.
– Az emufarm mellett vásároltam egy 100 négyzetméteres családi házat, ebbe terveztem kialakítani a húsfeldolgozót. A tervezők és a hatóság is azt mondta, hogy ez elképzelhetetlen, mert ehhez a tevékenységhez több mint 200 négyzetméteres helyiségre van szükség. Egy kis segítséggel és a magam által készített tervvel sikerült végül meggyőzni az érintetteket, és az eredeti elképzelések alapján tudtam kialakítani a feldolgozót. – Azóta több tervező is megnézte, hogyan sikerült ekkora területen elhelyeznie a szükséges és előírt eszközöket, emlékszik vissza a kihívásokra, amiről azt mondja, hogy mindenben úttörőnek kellett lennie.
Itt történik a saját állományuk feldolgozása, emellett bérbe struccok vágását és feldolgozását vállalják. Naponta egy műszak alatt 10 állatot dolgoznak fel. A feldolgozó kapacitása évi 20 tonna hús, jelenleg a felére van igény.
Az emukat vágás előtt nem kell szállítani, hiszen a feldolgozó a farm szomszédságban van. A bérvágás tette szükségessé, hogy beszerezzen egy mobil szúrópontot, amely Európában is egyedülálló, ezzel az USA-ban elterjedt készülékkel a helyszínen lehet sokkolni a madarakat. Erre azért van szükség, mert az emukat és a struccokat nem lehet élve szállítani, a madarakat olyan stresszhatás éri szállítás közben, hogy időnként elpusztulnak, vagy a szervezetükben kimutathatóan felhalmozódik a stresszhormon, ami a húsminőség rovására megy. Így megvalósítható, hogy a vágásra kiszemelt állatokat a helyszínről hűtőkocsival a vágóhídra vigyék, ahol kizsigerelik és megnyúzzák, majd szintén hűtőkocsival a feldolgozóba szállítják, ahol megtörténik a bontás. A madarakat izomcsoportokra szedik, lehártyázzák és szép márványos, vörös húst kapnak. A feldolgozás során általában konyhakész steak húsokat készítenek, a kisebb darabokat felkockázzák, ami pörköltnek, ragunak kiváló. A nyakából kiváló levest lehet készíteni, és a máját is érdemes elkészíteni.