0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Aki még a struccoknál is különlegesebbet akart

Futás Levente Budapestről költözött a Bodrogzugban található Vissre azért, hogy a kárpótláson visszakapott családi földeken testvérével újra felépítse a szüleik régi gazdaságát. Ezt sikerült némi csavarral megvalósítania, mégpedig emutartással.

Harcias tojók, csíkos csibék

Az ideális az lenne, ha szabadon, nagy területen élhetnének, de ez sajnos nem kivitelezhető, ezért karámrendszert építettek ki, amelyeket két méter magasra kellett emelni, hogy megakadályozzák a madarak szökését, hiszen képesek helyből 1,5 méter magasat ugrani. Jelenleg egy madárnak 30 négyzetméter életteret adnak, és 30-40 egyedet tartanak együtt. Hierarchikus állatok, a rendszer csúcsán a tojók állnak, amelyek gyakran összevitatkoznak a hímen, az órákig tartó harc időnként valóságosan vérre megy, sokszor ejtenek egymáson végzetes sérüléseket. Európában nincs rokon fajuk, ezért van az is, hogy nem kapnak el betegségeket, például a madárinfluenzára sem érzékenyek.

A vágóállat súlya 30-40 kg, és 1,5 éves korukban vágják, a lassan növekedő állatok húsának az összetétele ekkor a legideálisabb.

A madarakat búzával, kukoricával, napraforgóval etetik, a növénytermesztésük teljes egészében lefedi az emuk szükségleteit, a vágó állatok csak saját gazdaságból származó takarmányt kapnak. A tojóknak és a csibéknek Levente összeállított egy magasabb értékű tápot, ebben az eredeti keverék kiegészül lucernával, zeolittal és mésszel, amiből granulátumot készíttet. Erre azért van szükség, hogy a tojókat és az újszülött csibéket felkészítsék a télre, hiszen az emuk az európai évszakok szerint ősztől tavaszig tojnak. A kelés pedig eltarthat júniusig is, így az utolsó csibék, még csenevészen indulnak neki a télnek. Levente azt mondja, ahhoz, hogy az emuk genetikailag átálljanak erre a féltekére, a szakemberek szerint ez csak 30 generáció után valósul meg. Európában nem tart itt a folyamat, ehhez legalább még húsz évre van szükség. De figyelemre méltó, hogy teljesen vegyszermentesen felnevelhetők és tarthatók a madarak.

Évente 1000-1500 tojást tudnak keltetni saját keltetőjükben, a csibék 54 nap múlva kelnek ki a tojásból, és csíkos szőrzettel jönnek a világra. A tojások többsége a szaporulatot szolgálja. Ha valaki viszont fogyasztani szeretné – hiszen nagyon finom –, arra kell számítani, hogy 12 tyúktojásnak felel meg egyetlen emutojás.

A héja nagyon vastag, ezért alkalmas kézműves dísztárgyak készítésére.

Feldolgozás felsőfokon

A madarak gyarapodtak, ami egy következő lépést generált, Futás Levente 2010-ben egy húsfeldolgozó létesítése mellett döntött.

– Az emufarm mellett vásároltam egy 100 négyzetméteres családi házat, ebbe terveztem kialakítani a húsfeldolgozót. A tervezők és a hatóság is azt mondta, hogy ez elképzelhetetlen, mert ehhez a tevékenységhez több mint 200 négyzetméteres helyiségre van szükség. Egy kis segítséggel és a magam által készített tervvel sikerült végül meggyőzni az érintetteket, és az eredeti elképzelések alapján tudtam kialakítani a feldolgozót. – Azóta több tervező is megnézte, hogyan sikerült ekkora területen elhelyeznie a szükséges és előírt eszközöket, emlékszik vissza a kihívásokra, amiről azt mondja, hogy mindenben úttörőnek kellett lennie.

Az elkészült komplexum emu és strucc feldolgozására alkalmas, európai uniós jogosítvánnyal rendelkezik, Magyarországon egyedülállóan.

Itt történik a saját állományuk feldolgozása, emellett bérbe struccok vágását és feldolgozását vállalják. Naponta egy műszak alatt 10 állatot dolgoznak fel. A feldolgozó kapacitása évi 20 tonna hús, jelenleg a felére van igény.

Az emukat vágás előtt nem kell szállítani, hiszen a feldolgozó a farm szomszédságban van. A bérvágás tette szükségessé, hogy beszerezzen egy mobil szúrópontot, amely Európában is egyedülálló, ezzel az USA-ban elterjedt készülékkel a helyszínen lehet sokkolni a madarakat. Erre azért van szükség, mert az emukat és a struccokat nem lehet élve szállítani, a madarakat olyan stresszhatás éri szállítás közben, hogy időnként elpusztulnak, vagy a szervezetükben kimutathatóan felhalmozódik a stresszhormon, ami a húsminőség rovására megy. Így megvalósítható, hogy a vágásra kiszemelt állatokat a helyszínről hűtőkocsival a vágóhídra vigyék, ahol kizsigerelik és megnyúzzák, majd szintén hűtőkocsival a feldolgozóba szállítják, ahol megtörténik a bontás. A madarakat izomcsoportokra szedik, lehártyázzák és szép márványos, vörös húst kapnak. A feldolgozás során általában konyhakész steak húsokat készítenek, a kisebb darabokat felkockázzák, ami pörköltnek, ragunak kiváló. A nyakából kiváló levest lehet készíteni, és a máját is érdemes elkészíteni.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: