Bár a zöldség-gyümölcs értékesítésében a piacok szerepe nagyobb, mint a vegyi áruknál, abból is veszítettek a diszkontok javára. Ez utóbbiak adták zöldség-gyümölcs forgalom 47%-át 2024-ben, ez 15%-os növekedés 2019 óta. A zöldségforgalomból mennyiségben a Lidl áll az első helyen (26%), azt a Penny követi (12,8%), majd a Tesco (11%), az Aldi és a Spar hozzávetőleg 9-9%-kal. Ezekhez képest a zöldségesek és piacok részesedése 11%, és amíg az összes diszkontnál nőtt a mennyiségi és értékbeli forgalom, a piacokon csaknem 20, illetve 15%-kal csökkent.

A kosárméret viszont ezeken a helyeken a legnagyobb, 2,7 kilogramm. Gyümölcsforgalom szerint a diszkontok sorában egyedül annyi a különbség, hogy a Spar a harmadik. A zöldséges és piacok forgalma gyümölcsből is egyre kisebb, de egyszerre még mindig ott veszünk a legtöbb árut.
Csaknem 10% az aránya a feldolgozott húsoknak, 8-9 a pékárunak és a friss húsoknak. A teljes költés nagyjából fele megy el alapvető élelmiszerekre. A fiatalabbak a lehetőségeikhez képest kevesebbet költenek zöldségre és gyümölcsre.
Gyakrabban vesszük, mint egy éve
Az összes forgalom 2,9%-os növekedéséhez képest a zöldségeké 2,6, a gyümölcsöké 7,8%-os volt. Zöldséget és gyümölcsöt egyaránt gyakrabban vettünk, mint egy évvel korábban (+1,8 és + 0,9%), illetve egy alkalommal 0,9 és 4,3%-kal költöttünk többet rájuk.
A háztartások FMCG költésében a zöldségek 7%-kal részesedtek tavaly, azon belül pedig értékben a burgonya aránya a legnagyobb (16%), azt követi a paradicsom (csaknem 15%), paprika (12%), sárgarépa (4,6%) és a vöröshagyma (4,5%).

Ezek adják a teljes zöldségértékesítés több mint felét, mennyiségben pedig majdnem a 65%-át. Gyümölcsökre a háztartások az FMCG költésük 3,8%-át fordítják. A legtöbbet banánra (17,3%), almára (12,5%), szőlőre (7,8%) , görögdinnyére (7,6%) fizetünk ki.
A háztartások 66%-a még mindig imád vásárolni, azt élvezetnek tekinti. Több mint fele készít bevásárló listát, közel 40% szeret újdonságokat kipróbálni, több mint 60% átnézi a boltok kínálatát szórólapokon, és tájékozódik az árakról. 40%-a az interneten is szerez infókat, 55% összehasonlítja a különböző márkák termékeit, hogy megtudja, hol a legelőnyösebb a vásárlás, és csak 50% gondolja, hogy nincs nagy különbség a saját kiskereskedelmi és a márkázott termék között.
A magyar háztartások csaknem fele kifejezetten figyel arra, milyen terméket fogyaszt, mert egészségtudatos, próbálkozik, vagy beteg. 18% kényelmes, 34% pedig érdektelen, és az utóbbi aránya kb. 5%-kal nőtt az utóbbi években.
A családok kb. fele szeretné, hogy a megvásárolt élelmiszer tápláló és olcsó is legyen, 2021-hez képest azonban nőtt azok aránya, akik fontosabbnak tartják az alacsonyabb árat.
