0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Vulkánok őrizte vízi világ: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Az 1997-ben létrehozott, Csopaki központú nemzeti parkunk területe meghaladja az 57 ezer hektárt. Több korábbi természetvédelmi terület összevonásával jöhetett így létre a Balaton-felvidék egész területére kiterjedő védett ökológiai rendszer.
Hegyestű
Hegyestű

A Badacsony eredetileg hazánk második tájvédelmi körzete volt. Tanúhegy, ami azt jelenti, hogy egy terület felszínének eredeti magasságát és rétegződését megőrző elkülönülő kiemelkedés. Vulkanikus eredete és talaja kiválóan alkalmassá teszi szőlőtermesztésre, ami egészen a római korig nyúlik vissza. Ezt ásatások és leletek is alátámasztják. Természetes növényzetére a cseres-tölgyes és a gyertyános-tölgyes társulások jellemzőek. Olyan védett növényeket is találhatunk itt, mint a sárga kövirózsa, az erdei deréce, a selymes peremizs és a vesepáfrány. Madárvilága jelentős: vörös vércse és gyurgyalag mellett a különleges kövirigó is fészkel itt.

A Keszthelyi-fennsík növényvilága igen változatos képet mutat: a karszterdők jellegzetes kőris- és bükkfái mellett találunk itt tarka nádtippant, fehérsást és orchideákat is, mint a légybangó és a madárfészek kosbor.

Állatvilága is a bükkösökhöz kötődik, hiszen itt él a kék futrinka és a láncos futrinka, de a korhadéklakó kis szarvasbogár is. A madarak közül gyakori a rejtőzködő életmódot élő lappantyú, a zöld küllő és a léprigó, a ragadozó madarakat pedig a héja és az egerészölyv képviseli.

Sárga vízitök
Sárga vízitök

A Kis-Balaton nem más, mint a Zala folyó torkolatvidéke. Területére az ingadozó vízállású, mindig mocsaras állapotok jellemzőek. Élővilága jelentős értéket képvisel, 1979-óta a Ramsari egyezmény része. Érdekesség, hogy a 18. század végéig nem különült el a Balatontól, a tóval egybefüggőnek tartották, mert a Sió zsilip megépítése előtt a Balaton vízszintje sokkal nagyobb mértékben ingadozott a maihoz képest.

Élővilága a vízben élő gerinctelenektől (csigák, piócák, rovarok) a védett halfajokon át (lápi póc, réti csík) a gázló madarakig (nagy kócsag, vörös gém, kanalas gém) terjed. Legjellemzőbb emlősállata a vidra és a télen fehér bundát viselő hermelin.

A mocsarakra oly jellemző hínárnövények között pedig megtaláljuk a fehér tündérrózsát és a sárga vízitököt, de gyakran látható a sulyom is, melynek keményítőben gazdag termését régen gyűjtötték. Említésre méltó még a szintén mindenki által ismert Hévízi-tó, amely 20-22 ezer évvel ezelőtt tört fel a Balaton kialakulásával egy időben. Vizét a 12 méter széles Hévízi-csatorna a Zala folyóba szállítja. A tapolcai tavasbarlang sem kihagyható látványosság és élmény: kristályos és márgás mészkőrétegek lerakódása során alakult ki a miocén tengerben.

Kirándulóként rengeteg lehetőségünk van a kalandok között válogatni, a teljesség igénye nélkül említek csak meg néhányat a látogatóközpontok közül:

  • Pannon csillagda, Bakonybél, ahol planetáriumi élményben és éjszakai túrákban lehet részünk.
  • Berek világa látogatóközpont, ahol tanösvényeket járhatunk be, természetismereti foglalkozásokon és geotúrákon vehetünk részt.
  • Csodabogyós barlang, Balatonederics;
  • Kápolnapuszta, Bivalyrezervátum;
  • Hegyestű Geológiai bemutatóhely, Monoszló;
  • Kotsy vízimalom, Zalaszántó.

Bármelyik is lesz választott úti célunk, szakértő segítséggel ismerhetjük meg a táj és az élővilág jellegzetességeit, gyermekeink játékos formában szerezhetnek új ismereteket. Érdemes azonban előzetesen tájékozódni a nyitvatartásról és jegyárakról.

Ez is érdekelheti:

Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: