Itt találhatók hazánk ikonikus területei: ki ne mosolyogna most e sorokat olvasva, ha valaha is próbálta már a tihanyi visszhangot, vagy kinek ne jutna eszébe Tutajos és Bütyök a Kis-Balaton emlegetésekor? Ismerkedjünk most meg más szemszögből ezzel a „vulkánok őrizte vízi világgal”!
Kócsagőrre pedig amiatt volt szükség, mert addigra szinte teljesen kipusztították nászruhájának dísztollai miatt. A nemesek akkoriban kalapjukon hordott kócsagtollal jelezték rangjukat, de a Mária Terézia által 1760-ban létrehozott magyar nemesi testőrség egyenruhájának is része volt a kócsagforgós süveg.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területegységei: Tihany, Káli-medence, Pécselyi-medence, Tapolcai-medence, Badacsony, Keszthelyi-fennsík, a Tátika és Kovácsi-hegycsoport, valamint a Kis-Balaton. Mindezek az egységek mintegy 5-6 millió évvel ezelőtt létrejött bazaltos vulkánosság képződményei a pannon időszak végéről. Nem is csoda hát, hogy idén augusztusban a Nemzetközi Földtudományi Unió (IUGS) beválasztotta a világ 200 földtani örökségi helyszíne közé: a Bakony-Balaton-felvidék plio-pleisztocén kori freatomagmás monogenetikus vulkáni mezőjének fordított tájképe rendkívül ritka jelenség.
Ez egy szigorúan védett, nem látogatható terület, ami a nyugati ajtós csigának ad otthont. A Tihanyi belső-tó vízfelszíne 25 méterrel magasabban van a Balatonénál, a partjait határoló marhalegelőn népes ürgepopuláció él. A félszigeten sétálva különleges formájú sziklaalakzatokra bukkanhatunk, amelyek Európában egyedülálló hévforrások. Ezek nem működnek ugyan, de geológiailag értékes leletek. A félmediterrán éghajlat, a déli fekvés és a vulkanikus kőzet ideális a levendulának, amit elsőként 1926-ban Bittera Gyula telepített egy, a Tihanyi Apátságtól bérelt területre. A Káli-medence északi részén álló Fekete-hegy kilátójáról csodás kilátás nyílik a területre, egészen Tihanyig ellátni. Az Eötvös Károlyról elnevezett torony 369 méteres magasságából érdemes megfigyelni a medencében elszórva álló apró falvakat, de a Balaton időjárása is remekül követhető innen. Legismertebb ritkasága a lisztes kankalin, amely a nagyközönség elől elzárt lápréten díszlik. A Hegyestűn jól láthatók a kétszintes, függőleges bazaltoszlopok, az egykori bánya maradványai. Most geológiai látványosság, korábban szőlőhegy volt.
Ezek az erdők javarészt gyertyános-tölgyesek, gyepszinten dús aljnövényzettel. Itt él a kora tavasszal nyíló májvirág is.
