0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. április 21.

Értékes madarak és öldöklő növények lepik el a Körös-Maros Nemzeti Parkot

Arany János szerint ez a „vízjárta puszták vidéke”. A területet, amelyen 1997-ben megalakult a Körös-Maros Nemzeti Park, az össze-összefonódó, 6-7 ezer éve medrüket megtaláló folyók formálták.

A Fehér- Fekete- és Sebes-Körös, a Tisza és a Berettyó behálózza 7. nemzeti parkunk, a Körös-Maros Nemzeti Park életét.

A Körös-Maros Nemzeti Park igazgatósága Szarvason található, kiterjedése csaknem 52 000 hektár. Legfontosabb területi egységei: Bélmegyeri Fáspuszta, Dévaványai-Ecsegi puszták, Cserebökényi-puszta, Kis-Sárrét, Körös-ártér, Mágor puszta, Kígyósi-puszta, Kardoskúti Fehér-tó, Csanádi puszták és a Tatársánci ősgyep.

A Dél-Tiszántúl legértékesebb madárélőhelye a nemzeti park, 250 fajt figyeltek meg a Magyarországon előforduló 400-410 madárfajból. Közülük 80 fészkelő és élőhelyet is itt keres. Tavasszal a vadludak 40-50 ezres, míg a récék akár 130 ezres tömege érkezik. Otthonra lelnek még a darvak, godák, bíbicek, fattyúszerkők és gólyatöcsök is az időszakos vízállású szikes tavaknak köszönhetően. A vidék történelmi és természeti jelentőségét bizonyítja, hogy feltárások során számos kurgánt (sztyeppei népek halomsírja) találtak.

Ezen lelőhelyek jelentősége napjainkra nem csökken, ellenkezőleg: egyre fontosabb, hiszen löszgyepes növényzet érintetlenül csak kurgánokon maradhatott meg, csakis ezeken a foltokon találkozhatunk erdélyi hériccsel (mai nevén volgamenti hérics).

Ez az alacsony termetű növény legkorábban 8 éves korában mutatja meg sárga szirmait, addig nem virágzik. Szépségét, és gyökerének állatgyógyászatban gyulladáscsökkentő képességét Csorvás városka lakói is nagy becsben tartják: címerüket díszítik vele. Ugyanitt találkozhatunk kónya zsályával, ami reliktumfaj. 

Csak a kurgánokon maradt fenn a volgamenti hérics

A nemzeti park címerállata nem más, mint a vidék jellegzetes madara, a túzok. A hatalmas testű madarak állománya az 1980-as évekre sajnos nagyon megcsappant, így létrehozták a Dévaványai túzokrezervátumot.

A túzokvédelmi program segítségével sikerült stabilizálni a védett madár hazai állományát

Erre azért is volt szükség, mert a tojók számára egy kakas kinevelése olyan megterhelő, hogy a következő évben nem képesek utódot nevelni, ami szintén nehezíti az állomány gyarapodását.

Itt nemcsak a mentett tojások keltetésére és csibék nevelésére, majd szabadon engedésére koncentrálnak, hanem a dürgő- és költőhelyek zavartalanságának biztosítására és a fészkek védelmére is.

Ezen kívül fontos az élőhelyek közelében lévő mezőgazdasági területek vetésszerkezete: megfelelő mennyiségű táblát vetnek be repcével, hogy a nagy testtömegük ellenére jól repülő madarak télen se kezdjenek vándorlásba. Emellett a dévaványai ökocentrum ad otthont a génmegőrzési célokkal tartott racka- és bivalynyájaknak, és említésre méltó a hatalmas szikes gyepi pusztákon élő ugartyúk is. 

Hazánkban fokozottan védett madár az ugartyúk

A 2000 hektár alapterületű Biharugrai tórendszer gazdag madárvilága miatt 1997-óta szerepel a vizes élőhelyek megőrzéséről kötött nemzetközi Ramsari Egyezményben. Utazásaink során megfigyelhetünk itt szárcsát, üstökösgémet, barátrécét, kanalasgémet is. A védelem természetesen nem ér véget az országhatárral, a romániai oldalon a Cséffai Természeti Park gondoskodik a Radványi-erdő és a környező gyepterületek érintetlenségéről.

A kétéltűeket a dunai tarajosgőte képviseli a környéken.

A 13-16 cm hosszú, karcsú testű, vízhez kötött életmódot folytató állat Magyarországon védett, eszmei értéke 50 ezer forint. 

Kardoskút is tartogat számunkra olyan növénykülönlegességeket, mint a sziki őszirózsa, az öldöklő aszat vagy a sziki kocsord. Az itt található Fehér-tó 1966-óta védett és többek közt gulipán, gólyatöcs, nagy goda, piroslábú cankó és kék vércse élőhelye.

Hatalmas termetű, szúrós növény a Kárpát-medencében kialakult öldöklő aszat

A tó vizében pedig a bihari márna éli nem hétköznapi mindennapjait: alapvetően ragadozó életmódot él, de ha a szükség úgy hozza, moszatokon is kibírja. Mellette nagy állományban vannak jelen a pontyok és kárászok, a védett réti csík, a lápi póc és a mocsári teknős, valamint jelentős ívóhelye számos halfajnak.

A szintén kardoskúti sóstói állattartó telepen pedig szürkemarha-génmegőrzéssel foglalkoznak: ezek a jámbor jószágok, akár a 8 mázsás súlyt is elérhetik.

Tartásukban is őrzik a hagyományokat, minden évben Szent György-napkor hajtják ki az állatokat a legelőre, ugyanis a legelő állatok nagy szerepet töltenek be a védett növényzet fenntartásában. 

A Bélmegyeri Fáspusztán a több 100 éves magányos tölgyeket és a közéjük települt vadkörtéket csodálhatjuk meg. Ez a több mint 600 hektáros védett terület az utolsó hazánkban fennmaradt sziki tölgyesek közé tartozik. Ezekben a sziki gyepekkel és magaskórós társulásokkal váltakozó, legfeljebb 15 m magas fákból álló erdőkben olyan ritka, illetve védett fajokkal találkozhatunk, mint a sziki kocsord, a fátyolos (vagy korcs) nőszirom, a fogaslevelű bükköny vagy a sziki lórom.

Ha szervezett programokon vennénk részt, a nemzeti park abban is segít: számos kalandot kínálnak minden évszakban a természetvédelmi fotókiállításoktól a csónakázáson át az éjszakai erdei felfedezőtúrákig. Bátran ajánlom mindenkinek! Természetesen a botanikai kalandokat kevésbé kedvelő utazó sem unatkozhat, ha meglátogatja a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt, amely Ybl Miklós tervei alapján épült 1875–79 között.

A sziki kocsordon fejlődnek ki a fokozottan védett nagy szikibagoly-lepke hernyói

Ajánljuk még:

Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: