A biotermékek globális piaca folyamatosan növekszik, jelenleg a világon 4,3 millióan gazdálkodnak ökológiai ellenőrzési rendszerben. Az Egyesült Államok után Európa a világ második legnagyobb ökotermék piaca. A legfrissebb adatok alapján az Európai Unió ökológiai művelésű területei elérték a 17,7 millió hektárt, ami a teljes mezőgazdasági terület 10,9%-a. A hazai helyzetképről, az ökotermékek gazdasági potenciáljáról, a fogyasztói szokásokról és a legfrissebb kutatási eredményekről az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) 2025. április 8-án tartott egész napos konferenciáján hallhatunk részletesen.

Büszkék lehetünk az ökoágazatra

Az állami támogatás-politika jelentősen befolyásolja, hogy mi történik a hazai termőföldeken. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője szerint büszkék lehetünk az ökoágazat 2005 és 2023 közötti teljesítményére. A termelők száma megnégyszereződött 1500 főről, 6000-re nőtt. 2,5-szeresére emelkedett a hazai tanúsított ökoterület, 125 000 hektárról 320 000 hektárra, ami a 2,6% os részarányról 6,9%-ra változott. Bár ez az EU -s (10,9%) átlag alatt marad, globálisan hazánk így is a 25. legnagyobb ökoterülettel rendelkező ország közé sorolható. Az ökotermelés szerkezetének alakulása viszont kevésbé pozitív, mivel nem az élelmiszerelőállítás felé mutat.

Várhatóan a 2025-ös támogatási pályázatok, melyek további 30 ezer hektárral növelnék a hazai ökoterületek méretét javíthatnak ezen és módosítják az arányt a gyümölcsös és a szántó javára.

Hiába, hogy hagyományaink szerint szántóföldi ország vagyunk, az EU-s 43%-hoz képest a hazai szántók részesedése a biotermesztésben csak 37%. Míg 2005-ben a szántók közel felén gabonatermesztés folyt, addig mára a vezető helyet a zöldtakarmány előállítás vette át. Örvendetes, hogy a bio gyümölcstermesztés aránya megtöbbszöröződött 2-ről 6%-ra, ahogy a bio szőlőültetvények területe is megháromszorozódott, de területi arányuk megtartotta a 2%-ot, ami mindkét esetben jelentős elmaradás az EU-s 13%-hoz képest.