Tenyésztési hitvallás
Jelenleg 60 gyimesi anya és 60 magyar racka – fele fekete, fele fehér – alkotja az állományt, minden évben ez az induló mennyiség. Kis létszámú állománnyal dolgoznak, a tenyésztők szerint nem az a lényeg, hogy sok legyen, hanem hogy a kevés mind magas tenyészértéket képviseljen. Tenyésztői hitvallásuk, hogy őshonos fajtákkal, a megfelelő extenzív tartásmód mellett, ugyanolyan kiemelkedő gazdasági eredményeket lehet elérni, mint az intenzív tartást igénylő fajtákkal és a legmodernebb technológiákkal. Az intenzíven, „expressz hizlalt pecsenyebárány” a legdrágábban előállítható és eladható vágójuhféle, amivel ők nem tudnak, de nem is kívánnak versenyezni.
– A feladatunk kihozni az állatokból azt a genetikai potenciált, ami bennük rejlik. Ha mégsem sikerül, akkor hibáztunk.
Ez az élő anyaggal történő alkotás – veszi át a szót Gyula. Földiék tenyésztési metódusában sok olyan egyedi elem van, amit ők maguk fejlesztettek ki. A tartástechnológián kívül ilyen az egyedi nyilvántartás, amelyen látszik minden tenyészállatnak a „családfája” mellett lineáris, vagyis leíró küllemi bírálata, rokontenyésztettségi foka, technológiai tűrőképessége és az egészségügyi helyzete. Párosításkor nincs szüksége a származási lapokra, fejből tudja az állatok adatait, ismeri az erősségeiket és a gyengeségeit.
– Szinte csak saját tenyésztésű állatokkal dolgozunk, amit én célzott rokontenyésztésnek nevezek. Mi nem a koshoz válogatjuk az anyákat, hanem a meglévő anyacsaládokhoz tenyésztjük a kosokat. Ritkán, de hozunk idegen vérűt is, akkor is, ha gyengébb minőségű. Ez nem gond, mert olyan letenyésztett állományba kerül, amin már nem tud jelentősen rontani. Például utoljára azért hoztunk egy kost, több kis hibája ellenére, mert tejtermelésre lett szelektálva, ami a bárányok súlygyarapodását célozza” – avat be a részletekbe Földi Gyula.
Nagy figyelmet igényel az állatok védelme, amiben szintén úttörő elméletet vallanak. Megjelentek a nagyragadozók, 2019-ben például két OMÉK-díjas juh is a farkasok prédájává vált. De Földiék nem haragszanak rájuk, ma már tudják, hogy a legjobb védelem egy stabil falka a környéken, ami távol tartja a többi betolakodót. Ebben a falkában már vannak olyan egyedek, akik rendelkeznek azzal a tapasztalati tudással, hogy az elektromos kerítés okozta „megrázó élmény” nem kellemes, nem érdemes kockáztatni. Mivel rendkívül intelligens állatok, képesek a tudást átadni a fiatalabb generációnak. Erről tájékoztatást is tartott Földi Gyula egy szlovákiai konferencián. Természetesen kolompot egyáltalán nem használnak, mert az vonzza a ragadozókat. A családi örökség, a csengő- és kolompgyűjtemény a falat díszíti, mondják nevetve.
