0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

A baromfitermelők helyzetének erősítése Magyarországon: értékláncban a siker

A magyar baromfiágazat a támogatásoknak és a fejlesztéseknek köszönhetően jó pozícióban van, de a jövőbeli sikerhez innovációra, hatékonyságnövelésre és eredményes járványvédelemre van szükség.

A Baromfi Termék Tanács és Szakmaközi Szervezet és a Baromfi- és Tojástermelők Szövetsége a Baromfi Világnap alkalmából immár 10. alkalommal szervezett szakmai konferenciát Budapesten, a Vajdahunyad várában. Mint elhangzott, a baromfiágazat a magyar agrárium egyik húzóereje, jelentős exportbevételt termel, és a befektetések megtérülése kiemelkedő.

A kormányzat támogatja az ágazat fejlődését, de a gazdálkodóknak olyan kihívásokkal is meg kell küzdeniük, mint az infláció, a munkaerőhiány és a globális piaci változások. A Baromfi Világnap alkalmából megrendezett konferencián a szakértők a versenyképesség növelésének és a jövőbeli kilátások javításának lehetőségeit keresték.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Nagy István: a magyar baromfiágazat versenyképes és fejlődő

Nagy István agrárminiszter a konferencián előadásában elismerően szólt a magyar baromfitenyésztők munkájáról és gazdasági teljesítményéről. Hangsúlyozta, hogy az ágazat kiemelkedő eredményeket tud felmutatni, melyre mindenki büszke lehet.

Az előadás központi témája a vírusok állattenyésztésre gyakorolt hatása volt.

A miniszter kiemelte, hogy a madárinfluenza, a sertéspestis és más állatbetegségek komoly kihívást jelentenek a gazdálkodók számára. Felvetette a vakcinázás kérdését, mint lehetséges megoldást a vírusok okozta problémákra. Kiemelte, hogy a jelenlegi mentességi törekvések mellett érdemes megvizsgálni a vakcinázás lehetőségét is, mivel a vírusok egyre nagyobb terhet rónak a nemzetgazdaságra.

Nagy István hangsúlyozta, hogy az agrárium fejlődése 2010 óta kiemelkedő, a termelékenység nemzetközi összehasonlításban is jelentősen nőtt. A magyar gazdálkodók és agrárvállalkozások képesek felvenni a versenyt a nyugat-európai élmezőnnyel. Az agráriumban a fejlesztésekre fordított összegek is növekedtek, ami pozitív hatással van a versenyképességre és a környezeti teljesítményre. A miniszter szerint a hozzáadott érték növelése kulcsfontosságú a jövedelmezőség és a versenyképesség további erősítéséhez. A kormányzat elkötelezett a magyar termelés és a hozzáadott érték növelése mellett, amit a 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklusban biztosított 80%-os nemzeti kiegészítő finanszírozás is mutat.

A baromfiágazat a sertéságazat mellett az egyik legversenyképesebb és legnagyobb koncentrációval rendelkező állattenyésztési ágazat Magyarországon.

Jelentős exportárut állít elő, és a baromfihús a húsfélék exportárbevételének több mint a felét adja. A baromfiágazatba való befektetés megtérülése kiemelkedő, mivel a baromfihús népszerű fehérjeforrás világszerte.

A kormány kiemelt figyelmet fordít az állattenyésztőkre és támogatja őket. Számos pályázati lehetőség áll rendelkezésre a telephelyek fejlesztésére, korszerűsítésére és új telepek kialakítására. A Vidékfejlesztési Program keretében jelentős támogatások kerültek kiosztásra az állattartó telepek fejlesztésére.

A KAP ST keretösszege jelentős forrást biztosít a vidékfejlesztésre. Tavaly két fontos felhívás jelent meg az állattenyésztésben a beruházások támogatására, melyek célja a versenyképesség és a hozzáadott értékteremtés fokozása. A támogatási igények jelentősen meghaladták a rendelkezésre álló keretet, ami a gazdálkodók fejlesztési és beruházási szándékát mutatja.

A miniszter kiemelte az állatbetegségek és járványok jelentette kihívásokat, különös tekintettel a madárinfluenzára. A vírus jelenléte a vadmadarakban egész évben folyamatos veszélyt jelent. A hatékony védekezés érdekében fontos az állategészségügyi szabályok betartása és a kockázatcsökkentő intézkedések bevezetése.

Az állatjólléti támogatás jelentős forrást biztosít a gazdálkodók számára a szigorú higiéniai és takarmányozási előírások teljesítéséhez.

A kormányzat támogatja az állatállományok egészségügyi szintjének megőrzését és a mezőgazdasági genetikai erőforrások fenntartható használatát is.

A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer segítséget nyújt a termelőknek a termelési kockázatokból adódó jövedelemcsökkenés kompenzálásában. A termelővédelmi törvénycsomag célja a termelők helyzetének erősítése az értékláncon belül, a felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatottság csökkentése és a jogi védelem biztosítása.

Nagy István hangsúlyozta, hogy a szaktárca folyamatosan figyelemmel kíséri az állattenyésztési ágazatok fejleményeit és támogatja a működést és a további fejlesztéseket. Előadása végén kiemelte a Baromfi Terméktanács fontos szerepét az ágazat érdekképviseletében és miniszteri elismerő oklevelet nyújtott át, Csorbai Attilának, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatójának, a Baromfi Világnap 10. évfordulója alkalmából.

A baromfiágazat helyzete és kilátásai a NAK szemével

Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke a Baromfi Világnapon tartott előadásában a baromfiágazat jelenlegi helyzetét és jövőbeli kilátásait elemezte. Megállapította, hogy a baromfiágazat jó erőben van Magyarországon, különösen más ágazatokhoz képest, és világszinten is jelentős fejlődés előtt áll. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a fejlődést számos természeti, gazdasági és politikai tényező befolyásolja.

A globális kereskedelem várhatóan erős marad a szűkös globális fehérjeellátás és a növekvő fogyasztás mellett.

A baromfiipar továbbra is dinamikusan fejlődik, és a prognózisok szerint a kereslet tovább növekszik. A baromfihús és a tojás versenyképes ára továbbra is elérhetővé teszi ezeket a termékeket az árérzékeny fogyasztók számára is. Emellett a baromfiágazat termékei értékes aminosav-összetételük miatt bármilyen diétába beilleszthetők, könnyen elkészíthetők, és fogyasztásukat vallási előírások sem tiltják.

A baromfipiacok közül a dél- és délkelet-ázsiai piacok növekednek majd a leggyorsabban, de az EU baromfipiacának növekedése is várható. Míg Magyarországon támogatásokkal ösztönzik az ágazat fejlesztését, Nyugat-Európában egyre több helyen próbálják kiszorítani az állattenyésztést. Ezzel szemben Észak- és Dél-Amerika ellátási kihívásokkal küzd a globális tenyészállathiány és állategészségügyi problémák miatt. Kínában a gyengébb gazdasági feltételek és a fogyasztói bizalom csökkenése kihívásokat jelentenek az ágazat számára.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: