Nem csupán a mai, de az egykoron létező és mára kihalt települések történelme, vagy éppen a zselici betyárok javarészt legendás cselekedetei miatt is. Írásunkban a Zselic somogyi tájait érintően vállalkozunk némi múltidézésre.

A sokat hangoztatott mondás – miszerint nem az erdő van Somogyban, hanem Somogy az erdőben – manapság is beigazolódik, ha azokra az utakra tévedünk, amelyet évtizedekkel ezelőtt a híres somogyi betyárok is tapostak.

A fellelt írások az 1220-as évektől datálják a jelentősebb településszerkezet kialakulását, amikor is a pannonhalmi apát 300 szlavóniai családot telepített a Zselicbe „gyesznóóvónak”, mivel a disznótartás és a makkoltatásos állattartás biztosította a megélhetést.

Ezen kanászfalvak és a térség további egykori települése némelyikéről maradtak fenn írások, ám a többségükről alig tudunk valamit.

Az előbbiek sorában is legtöbbet említett Márcadó neve a mézsörrel (márc, azaz mézsör) való adózásra utal. A török uralom vége felé lakosainak többsége Zselickisfaludra költözött. 1702-től herceg Esterházy Pál birtokolta, művelését bérbe adta. Emlékezetek szerint a falunak az 1900-as évek elején még mintegy 170 lakosa volt, ám az 1980-as évek végére az utolsó házat is lebontották.

Vitorág a török megszállást követően a Festetics uradalom gazdasági egysége, állattartási munkákhoz alkalmazkodott cselédfalu volt. Épületei a helyben gyártott téglákból készültek. Margitta (puszta) az 1900-as évektől a Zichy uradalom részét képezte, ahol a sok munka mellett az aktív sportéletre is jutott idő, focicsapattal és -pályával is rendelkezett.

Említést érdemelnek a térség uradalmi birtokai, gazdaságai közül is páran. A zselici ősrengetegben Rupul-falu a mai Ropoly völgyében lévő Ropoly puszta helyén volt, ott állt a monoszló nemzetségbeli Rupuliak ősi fészke, a Villa Rupul, amely feltételezhetően rönkvár lehetett. Az Árpád-kori okmányok már faluként említik, mert temploma és papja is volt. Az őslakók a két háború között fokozatosan elhagyták, a városiasodás folytán teljesen elnéptelenedett.

A 11. századra teszik a máig leghíresebb Kardosfa uradalmi birtok első írásos emlékét.