A homokiangolna nem tartozik a legismertebb tengeri halak közé, ám szerepe kulcsfontosságú az Északi-tenger ökológiai hálózatában.

A hágai döntőbíróság ítélete kompromisszumot tükröz – miközben a háttérben a természetvédelem és az európai élelmiszerlánc biztonsága is tét.

Környezeti aggályból nemzetközi vita

2021-ben az Egyesült Királyság – az EU-s tagság megszűnése után – betiltotta a Raitt homokiangolna (Ammodytes marinus) ipari célú halászatát vizein, beleértve Skócia és Anglia körzetét is. A döntés mögött a brit kormány szerint komoly ökológiai indokok álltak: a homokiangolna ugyanis létfontosságú táplálékforrás a tengeri madarak – például a lundák és csüllők – számára, amelyek állománya rohamosan csökken.

Az Európai Unió azonban vitatta a tilalom jogosságát, főként azt, hogy London nem konzultált előzetesen a döntésről, holott a Brexit után kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodás (TCA) ezt előírná.

Részleges győzelem mindkét félnek

A vitát végül egy független döntőbíróság elé vitték, amely április végén kihirdette határozatát. Az ítélet szerint:

Ugyanakkor a bíróság szerint az angliai vizekre kiterjedő tilalom nem volt arányos, mivel a brit döntéshozók nem mérték fel megfelelően a gazdasági és szociális hatásokat.

Skócia esetében viszont jogszerűnek ítélték a tilalmat, így ott továbbra is érvényben maradhat.
A bíróság tehát nem kötelezte az Egyesült Királyságot a halászati tilalom visszavonására, csupán megállapította, hogy bizonyos elemeiben jogszerűtlenség áll fenn.