Azonban küllemben nem ütötték meg a mércét, így végül egy baráton keresztül Németországból sikerült egy jó minőségű csapathoz jutnia. Utóbbi madarakat a már meglévő tenyészanyaggal kombinálta, és komoly szelekcióval sikerült jó küllemű, érdekes színű egyedeket létrehoznia. Az egyik ilyen szín a kakukk, amit más fajtáknál kendermagosnak hívnak – ez a szín teszi ki az állomány nagy részét ma is. A hobbiszínek mellett a küllemi minőség szintén nagyon fontos, mivel ez a fajta kifejezetten kiállítási céllal lett létrehozva, emiatt fontos a standardban leírtak követése. Mivel többféle standard van, érdemes megjegyezni, hogy a kontinensen a német standardot követik a tenyésztők általában.
Habár ránézésre törékenynek tűnik, de valójában egy szívós fajta, a telet is jól bírják. Sándoréknál egy, a madarak méretének megfelelő fa ólban vannak tartva, amihez kapcsolódik egy ráccsal fedett, 20 nm-es kifutó. Barátságos az emberrel, kifejezetten békések, és az őseik ellenére egymással sem túlzottan agresszívek. A tartásuk családokban történik, egy vagy két kakashoz vannak beosztva a tyúkok. A családok kialakításánál figyelni kell a színekre, csak olyan madarakat tegyünk egy csoportba, ahol az utódok is a célnak megfelelő színeket fognak örökölni.
A felnőttek saját magkeveréket kapnak, a kifutóban szednek össze valamennyi zöld eleséget, de a nagyobb részét Sándorék adják kiegészítésül. Kapnak még tojótápot is, ez alkalmanként prevenciós céllal kokcidiosztatikummal kezelt. Minden baromfikifutóban apró kaviccsal kevert ásványianyag-keveréket helyeztek ki, és az ivóvízben kapnak vitamin-kiegészítést is. Sokszor kapnak almaecetet is a vízbe, főként a nyári melegben. Az etetés naponta kétszer, reggel-este, kimért adagokkal történik.
Habár jó a kotlóhajlamuk, a tenyésztojásokat Sándorék keltetik, hogy ne álljon le túl korán a tojástermelés. Tavasszal gyűjtik a tojásokat, próbakeltetést is csinálnak, hogy lássák, milyen arányban termékenyültek, így a kelési arány kb. 80%-os lesz. A csibék nevelése indítótáppal történik, az ivóvízbe almaecetet és probiotikumot kevernek. Fontos, hogy jó minőségű legyen a táp. Háromhetes kortól kapnak a csibék kiegészítő eleséget is, állati fehérjeforrásként lisztkukacot, illetve ásványianyag-kiegészítést. Nevelőtápra 4-5 hetesen állnak át, 8 hetes kortól fokozatosan kapják a magkeveréket is. Az alom forgács, a kifutó füves, ide kerülnek ki 3-4 hetes kortól. A növendékek eladásra kerülnek, szerencsére nagy a kereslet rájuk.
Gyors fejlődésű fajta, hat hónaposan ivarérett. Ekkor még nem érdemes gyűjteni a tojásokat, a jércetojás nem alkalmas keltetésre. A családokat érdemes még fiatalon, ivarérettség előtt összeállítani, könnyebben összeszoknak.
Fajtaspecifikus egészségügyi problémájuk nincs, nem érzékeny fajta. Ha a tisztaság megfelelő, a kívülről behurcolt fertőzések megelőzhetők, akkor az állomány egészségesen tartható.
Annak, aki egy különleges küllemű, 600-700 grammos, kisméretű tyúkfajtára vágyik, amelyik barátságos, tartása nem igényel különleges körülményeket és emellett tojáshozama biztosíthatja a családi szükségletet. Hobbicélból problémamentesen tarthatók, megérhetik a 10 évet is, így hosszú ideig lehetnek kedvenceink.
Fotó: Rácz Sándor
